Egy katari sejknő lett a világ kulturális ura
A nemzetközi művészeti szféra legbefolyásosabb emberének al-Majasza bint Hamad bin Kalifa asz-Száni sejknőt, a katari uralkodó testvérét választotta 2013-ban az ArtReview művészeti magazin.
A nemzetközi művészeti szféra legbefolyásosabb emberének al-Majasza bint Hamad bin Kalifa asz-Száni sejknőt, a katari uralkodó testvérét választotta 2013-ban az ArtReview művészeti magazin.
Szükség van a művészet jótéteményeire, a kiváló művészekre és a magyar önkifejezés minden formájára - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a felújított Zeneakadémiát megnyitó gálaműsoron kedden.
Liszt Ferenc születésnapjára nyitják meg a Zenekadémia három éve bezárt kapuit. A szecessziós épületről lekaprták a szocialista idők festékrétegeit, így száz éves cirádákra és színekre bukkantak a restaurátorok. A koncertkedvelők örülhetnek, az autósok viszont utálni fogják a Liszt Ferenc téri átalakításokat. A hvg.hu bejárta az felújított épületet.
Soha nem volt könnyű élete a világ talán leghíresebb sanzonénekesnőjének. Nagy szerelme halála után rászokott az alkoholra és a morfiumra, de élete legnagyobb szenvedélye mindig is a színpad maradt – képösszefoglaló.
Jövőre az ideinél 17 milliárd forinttal több állami forrás jut a kultúrára – jelentette be a miniszterelnök vasárnap Hódmezővásárhelyen.
A kultúrával nem lehet szavazatokat szerezni, a kultúra helyébe a sport lépett – a volt szocialista kultuszminiszter szerint ezért nem érdekli a kormányfőt ez a terület. Orbán Viktor volt szakállamtitkára viszont – bár saját bevallása szerint nem beszélhet szabadon – kifejtette, így is többet költ a költségvetés kultúrára, mint amennyit elbír.
Európa a kontinensen élők szemében elsősorban a közös kultúrát jelenti, amelynek legfontosabb művésze Leonardo, épülete az Eiffel-torony, irodalmi hőse Don Quijote, filmje Az élet szép – derül ki egy felmérésből. A magyarok fele is „telivér” európainak tartja magát, de pesszimistán látja a jövőt.
Bár csak június 24-én jelenik meg hivatalosan, a rajongók már hozzáférhetnek az vadonatúj dalokhoz.
Ami az elmúlt években történt, némán suhant el a magyar állampolgárok kócos feje fölött. A magyarországi jobboldal megértette az új médiák alaptermészetét, és erre a tudásra építi politikáját. Az Orbán-kormány ugyanis titkolja az intézkedéseit, megtévesztő nevekkel látja el őket – ezeket nincs idő helyesbíteni a médiasürgésben és médiaforgásban –, s ha mégis híre megy az aktusnak, hát elhallgatják, „cáfolják”, letagadják vagy az általános médiaömlenybe passzírozzák.
„A jövő körülbelül egy méter magas, vele tessék foglalkozni” – mondja a gyermekkönyvhét idei szónoka, Csukás István, akinek írásait éppen most rostálták ki a tankönyvekből.
Ma van a könyv világnapja, bár nyilván kérdés, szüksége van-e egyáltalán a könyvnek egy kinevezett ünnepnapra. Az UNESCO április 23-án, Shakespeare és Cervantes halálának napján a könyvek tiszteletének fontossága mellett az olvasás élményére hívja fel a figyelmet. A könyv a legnagyobb csoda, a hatalomhoz és a boldogsághoz vezető egyetlen út, elmélkedett Gorkij, és ehhez talán még azt lehet hozzátenni: ha valaki az olvasás szerelmese lesz, biztos lehet abban, soha nem csalják meg. Montesquieu-nek is igaza van: a könyv bűvös talizmán, Victor Hugo szerint a könyv hideg, de biztos barát. Az ünnep a számvetésre is jó. Melyik a kedvenc könyvem, mit olvastam utoljára, melyik lesz a következő. Jó hír, hogy a vasárnap este zárult jubileumi, XX. Nemzetközi Könyvfesztiválon rekordszámú közönség volt, nem olyan jó, hogy a világon több mint 1 milliárd ember még soha nem részesült az olvasás élményében. Mark Twain úgy látta, egy olyan ember, aki nem olvas könyveket, semmivel nem különb annál, mint aki nem tudja elolvasni őket. Összeállításunk azt bizonyítja, a világ szereti a könyveket, mert olvasni nemcsak hasznos, hanem örömforrás is.