Alkonynapló címmel rövid bejegyzésekből álló új kötetet jelentetett meg a Kossuth-díjas költő-író, Oravecz Imre. Szajlán beszélgettünk vele az új könyvről, írásról és szembenézésről, alkotásról és intimitásról, az öregedésről, közösségekről, közéletről. Ráadásul még egy felolvasást és egy új műrészletet is kaptunk tőle.
Egy falu teljhatalmú polgármestere és a vele szembeszálló fővárosi filmesek története a Nyersanyag, egy újabb, mélyen gyökerező társadalmi problémákat sokoldalúan feszegető magyar film, amely közvetlen állami támogatás nélkül készült el.
Bár a metszetek általában sokszorosíthatók, ő egy-egy mű elkészülte után nem használja újra a nyomóformát, hanem kiállítja az alkotás részeként. És bár grafikai nyomat alatt legtöbbünk valamilyen képre gondol, keretben vagy anélkül, esetleg egy kötet lapjain, az ő munkái szobákat töltenek meg, bejárható teret képeznek, beborítják a falakat és a padlót. Koós Gábor alig tíz éve diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakán, de már számos rangos díjat kapott és több országban is kiállították munkáit. Itthon az Inda Galéria képviseli, ahol jelenleg Gazing Into Darkness (A sötétségbe nézek) címmel a harmadik kiállítása tekinthető meg. Bihari Ágnes interjúja.
Antwerpen, a kereskedőváros fénylő aranykorába vezet vissza Jeroen Olyslaegers flamand író magyarul megjelent, Vadasszony című regényében. Abba a gazdag, ám forrongó XVI. századi miliőbe, amit az idősebb Pieter Bruegel a festményein jórészt pokolként örökített meg. A könyvben van magyar vonatkozás is.
Maró gúnnyal reagáltak az operás botrányra.
A youtuber szerint „legalább a magaskultúra fellegváraiban irthatnák a konzumidióta zabálós hisztériát, de az Operaházat vezető gyökér képes kettévágni a Carmina Buranát, hogy növelje a büfé bevételét”.
Bogányi Tibor karmester az intézkedések miatt a jövőben nem dirigálja a darabot.
A tanári szoba, Ilker Catak idei Oscar-díjra jelölt filmje morális kötéltáncról szól. Az iskola, mint filmek központi helyszíne, korábban is különleges történetek elmesélésére adott alkalmat. Ezekből idézünk fel néhányat.
Markóval az Eső című szolnoki folyóirat főszerkesztője, Jenei Gyula beszélgetett.
Elkészült a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ, amely a 2015-ös milánói világkiállításon szereplő, Sámándobként elhíresült magyar pavilon 4 milliárd forintért újjáépített változata. Varga Mihály pénzügyminiszter a város szülötteként adta át az épületet.
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum következő igazgatója elmondása szerint miután felkérték, hogy pályázzon, szándékos dezinformációs manőverként azt hazudták, hogy visszavonja a pályázatát, de nem gondolja, hogy így a többi pályázó kutyakomédiában vett volna részt.
Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum mellé megkapja a Magyar Nemzeti Múzeumot és még négy másik közgyűjteményt. Cikkükben a példátlan döntés okait és értelmét keressük.
Pedig nem is LMBTQ-témával foglalkozik, egyszerűen csak szexről van benne szó.
„Én Sziszüphosz vagyok, a cselekvésben magában találom meg a célt”, mondja magáról a 37 éves kínai művész, aki politikai érdeklődését onnan datálja, hogy (egyébként egy véletlennek köszönhetően) megnézett egy, az 1989-es Tienanmen téri vérengzésről készült dokumentumfilmet. Az egyetem után Ausztráliába emigrált, művészi és személyes pályája azóta is fordulatos, néhol zaklatott és közéleti konfliktusoktól szegélyezett. HVG-portré.
Úgy tudjuk, hogy Demeter Szilárd nagyívű integrációs tervvel pályázott, ezzel nyerhette el a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztját. Az integrálni kívánt intézmények évek óta válságban vannak, de ezt feltehetően nem Demeter kinevezése fogja megoldani.
A kirúgott igazgató gratulált az utódjának.
A Petőfi Irodalmi Múzeum jelenlegi főigazgatója nyerte a pályázatot, amelyet L. Simon László távozása után írtak ki – értesült az Index.
