A tudóstestület szerdán szavaz arról, hogy lemondjon-e az akadémia ingatlanjairól az állam feltételeivel. A létrehozandó új vezetési konstrukció pedig azt szolgálja, hogy – szemben az Orbán-kormánnyal – egy új kabinetnek már ne legyen beleszólása abba, kik irányítják a kutatóintézeti hálózatot. Minden feltétel adott lehet, hogy az erősen központosított kutatóhálózatot lényegében politikai kinevezettek vezessék.
A lakhatási válság nem a kormányzati intézkedések ellenére, inkább azok következményeként állt elő – figyelmeztet Simor András. Az MNB korábbi elnöke úgy véli, a kereslet mesterséges felfűtése az árakat lódította meg, nem a kínálatot.
Lehet, hogy a háború sújtotta szír nemzet hiába vár a szabadságra, mert nem kapja meg a győztes koalíciótól – írja a The Timesban Samuel Ramani, aki az Oxfordi Egyetem tanára és a brit fegyveres erők elemzőintézetének munkatársa.
Az angol történész-politikai elemző Angela Merkel Freiheit, azaz Szabadság című önéletrajzának megjelenése alkalmából tárgyalja a volt német kancellár ellentmondásos politikai pályáját a Die Zeitban.
Versengő személyiségekből állította össze gazdasági csapatát Donald Trump, aki drasztikus vámemeléssel teremtene mozgásteret adócsökkentésre és javítaná az USA kereskedelmi mérlegét.
Az idén 130 éve meghalt Kossuth Lajos sokáig nemzeti konszenzus által övezett pozitív megítélése mintha valamelyest megkopott volna az elmúlt évtizedek folyamán. Persze a kritikus vélemények mindig is megvoltak, már az 1848-as szabadságharc idején is, ám ezek sokáig nem tudták megrengetni a népszerűségét. Ebben a trendben a változás első, óvatos jeleit az 1960-as évektől lehet megfigyelni, és éppannyira voltak társadalmi, mint politikai okai. A Kossuth-kép változásairól Hermann Róberttel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesével, egyetemi tanárral beszélgettünk.