A kulturális és innovációs miniszter szerint a háztartásoknak „jelentős tartalékaik” vannak, így nem az államnak, hanem a fogyasztóknak kell segítenie a kultúrát, pláne, hogy úgyis csökkent a személyi jövedelemadó.
„Végveszélyben” című nyílt levelében kéri a nézői támogatását a Pécsi Harmadik Színház, amelynek olyan magas lett a rezsiköltsége, hogy az egész évre megítélt működési támogatásuk pusztán ennek is csak a töredékét tudja fedezni.
Tizenkét hónap késéssel ugyan, de a kulturális minisztérium végül csak elbírálta az Átrium kérelmét a nekik elvileg járó támogatásra, nem túl meglepő eredménnyel.
Nagyobb eséllyel pályázik támogatásra egy színház, ha a bemutatott előadás vagy tantermi nevelési projekt pozitívan jeleníti meg „az európai keresztény kultúrához való tartozásunkat”.
Pintér Béla kedden jelentette be, hogy közösségi gyűjtést indítanak, mert hiányzik 5 millió forint az új bemutatójuk költségvetéséből. Egy nap alatt ennél jóval több is összegyűlt.
A kultúra lehet egy, de nemigen lehet egységes: párhuzamos kulturális kánonok élnek egymás mellett, és bármennyire utópisztikusan is hangzik ez mifelénk, élhetnének békében. Ám maga Demeter Szilárd is egyfajta párhuzamosságot képvisel, hiszen egyszemélyes intézményként a kulturális politika központi figurája, kultúrpolitikusi ambíciókkal. Vélemény.
Mostanra már 61 millió forint összegyűlt pusztán az Átrium nézőinek támogatásából. „Soha nem jártam még az Átriumban. De nagyon felizgatta a fantáziámat, ha a rendszer ennyire fél önöktől” – írta az egyik adományozó.
Már harmincegy független színházi műhely jelentette ki: ahogy az Átrium, úgy az ő működésük is veszélyben van az állami támogatások elmaradása miatt.
Az egy percről szóló javaslat érinti a Pintér Béla és Társulatát, a Centrál Színházat és még rengeteg színházi társulatot.
Eddig több mint negyvenmillió forintot adományoztak kérés nélkül a színház nézői, és ebben még nincs benne az az összeg, amellyel negyven kávézó támogatta a csütörtöki bevételével az Átriumot.
Karácsony Gergely hangsúlyozza: a főváros képtelen átvenni a kormánytól a színházak támogatásának feladatát, ezért ha netán megérkezne az Átriumhoz és a többi színházhoz az állami támogatás, visszakérik a segélyt.
Alig akad olyan magyar író, aki csak az írásból fenn tudná tartani magát. Mindenki más egyéb munkákra, pályázatokra, ösztöndíjakra szorul – utóbbiak nagy része fölött az a Demeter Szilárd diszponál, aki épp páros lábbal szállt bele a kortárs irodalomba.
„Népzenének nem autentikus, világzenének nem elég színvonalas, komolyzenének komolytalan”, de akkor miért ömlik a hegedűshöz a közpénz – teszik fel a kérdést. Demeter Szilárd szerint nincs itt semmi látnivaló.
Egy francia lapnak nyilatkozott a színész-rendező, aki arról beszélt, hogy van ugyan nyomás és központosítás a hatalom részéről, de még mindig van közönsége annak a színháznak, amit ő csinált, és van szolidaritás azok között, akik nem értenek egyet Orbánnal.
Némelyik nálam érdemtelenebb előadó akár súlyos ezreket is kap. Ezt erősen nehezményezem, írtam róla dalt is: "Szürke szívem felett az ég/ Ha nem én kapom a lét".
A kultúrával nem lehet szavazatokat szerezni, a kultúra helyébe a sport lépett – a volt szocialista kultuszminiszter szerint ezért nem érdekli a kormányfőt ez a terület. Orbán Viktor volt szakállamtitkára viszont – bár saját bevallása szerint nem beszélhet szabadon – kifejtette, így is többet költ a költségvetés kultúrára, mint amennyit elbír.
Az általános forgalmi adó tervezett emelkedését összehasonlítva a számokból kiderül, hogy az Európai Unióban vannak országok, köztük Magyarország is, ahol az állam magasabb terhekkel sújtja a művelődési, szellemi „termékeket”.
