szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

„Népzenének nem autentikus, világzenének nem elég színvonalas, komolyzenének komolytalan”, de akkor miért ömlik a hegedűshöz a közpénz – teszik fel a kérdést. Demeter Szilárd szerint nincs itt semmi látnivaló.

Kiverte a biztosítékot Mága Zoltán 350 milliós kormányzati kistafírozása a kultúrelit hagyományosan jobbosnak tartott tagjainál is – a Válasz Online érdeklődésére nemcsak Horváth László Fonó-igazgató, de Agócs Gergely és a Csík Zenekar prímása is nemtetszésének ad hangot.

„Mága Zoltán pont olyan vírus a magyarság kulturális térképén, mint anno a 3+2 együttes volt” – írták közleményben a vajdasági a Dombos Fest alapítói, közölve: küzdeni fognak az ellen, hogy Mága visszatérjen a Vajdaságba. Fesztiváljukkal ugyanis 20 éve azért harcolnak, „hogy a vajdasági magyaroknak ne a lakodalmas rock legyen az identitásuk”.

Mága Zoltán októberben húsz koncertet adott a Vajdaságban, járt Szabadkán, Muzslyán, Óbecsén és Újvidéken is, elvileg azért, hogy "formálja az ott élő magyarok identitását".

A történet önmagában lehetne a szűkös vajdasági magyar kultúrtér helyi érdekű torzsalkodása, ám ennél jóval többről van szó. „Talán annak is ideje van, hogy ezt az őt útra indítók is észrevegyék…” – zárul a Dombos-alapítók Mága-ügyi közleménye, amely tehát már kifejezetten a magyar kormány kultúrdöntnökeinek szól.

Bár Mága Zoltán célzottan is kapott közpénzt az elmúlt öt-hat évben, a tao-rendszer nagy kedvezményezettje lett, milliárdokra szert téve.

A tao eltörlésének indoka elvileg éppen a visszaélések kiszűrése, valamint az értékes produkciók támogatása volt. A valós teljesítmények és értékek hangzatos jelszava a valóságban aztán Mága Zoltán idei 350 milliós támogatásában öltött testet – azaz a hegedűs lett az átalakítás legnagyobb egyszemélyi nyertese.

„Valóban ezért alakult át a rendszer? Ettől most jobb lett?” – teszi fel a költői kérdést Horváth László. A Fonó vezetője szerint Mága Zoltán kiszabadította magát a Moulin Rouge kötelékéből, és most már úgy gondolja, az a muníció, bájalgás, amivel ott célba ért, mindenhol érvényes. „Most például a templomokat rohanta le, olyan programot képviselve, amelyeknek köze nincs a szakralitáshoz. Tette ezt úgy a Délvidéken, hogy a helyi pártirodában osztogatták a belépőket az arra érdemeseknek, aztán meg már azt hazudták a délvidéki magyaroknak, hogy íme az identitásunk része. Ez az árukapcsolás, az állami mecenatúra, a párt által delegált közönség, a templomokat megcsúfoló, szakralitást nélkülöző produkció… mindez adományozó, jótékonykodó üzenetként megfogalmazva egyszerűen felháborító.”

„Amit a Mága Zoltán által jegyzett koncerteken láthatunk, hallhatunk: népzenének nem autentikus, világzenének nem elég színvonalas, komolyzenének komolytalan” – állítja Vass András, a Pannon Filharmonikusok karmestere.

„René Berger a Festészet felfedezése című művében úgy fogalmaz, hogy a művészet mindig eszméltetni akar. A festészetet ez különbözteti meg a giccstől, mely a kápráztatásra, a bódításra törekszik. Nagyapáink egy találó magyar kifejezéssel ezt nevezték szemfényvesztésnek. Mága célja sem más, mint a kápráztatás, az andalítás, az illúziókeltés” – véli a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, zenész és népzenekutató Agócs Gergely.

Szabó Attila a Fidesz rendezvényein gyakran megforduló Csík Zenekar prímása és gitárosa szerint nem annyira Mága hegedűkezelési technikájával van gond, sőt nem is a zenésszel, hanem a mértékkel. „Adna az állam 5-10 milliót támogatásként, a többit pedig teremtse meg piaci alapon – ezzel nem volna semmi baj. Azzal, hogy ő a tao-kompenzáció legnagyobb nyertese, már van probléma.” Ahogy azzal is, amikor a busás támogatásoknak köszönhetően ő jut olyan helyzetbe, hogy százmillióknak ő jelenítse meg a magyar kultúrát: mondjuk az amerikai tévében, a PBS-en, amely 120 millió embernek vetítette Mága műsorát. „Bartók és Kodály, e két zseni országa válik operettországgá” – mondja.

Horváth szerint a népzene az egyik legjobb exporttermékünk, már ezért sem Mága Zoltánt kellene külföldön népszerűsítenünk. „Lehet, hogy ő a Carnegie Hallt is ki tudja bérelni, de elfogadhatatlannak tartom, hogy a magyar kulturális elit kamuművészeket futtat külföldön. Ez a teljes hazai kulturális piac megalázása.”

Demeter Szilárd ezekkel  a véleményekkel nem ért egyet. A Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője szerint a magyar kulturális identitás része a szórakoztatóipar is. „Ezt lehet tagadni elitpozícióból, ettől még tény. Ráadásul ezek a viták ízlésviták, tehát eldönthetetlenek”.

Demeternek azzal sincs gondja, ha a Mága-féle kultúrfauna közpénzből burjánzik bele olyan terekbe, amelyekbe eddig autentikus vagy kortárs művészetet igyekeztek eljuttatni. „A Csoóri Alapban évente mintegy 3 milliárd forint van a magyar népi kultúra megerősítésére. Pál István Szalonna szerint soha ennyi pénzt még nem fordítottak erre a területre. Ugyanígy a magyar kultúra egészére is rengeteg pénzt fordít a kormány. Nem másoktól veszi el” – érvel Demeter.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ez történt: kiderült, hogy mennyire fontos a D-vitamin koronavírus-járvány idején

Ez történt: kiderült, hogy mennyire fontos a D-vitamin koronavírus-járvány idején

Elmagyarázta az útépítő, miért van rendben a Facebookon terjedő kép a furcsa aszfaltozással

Elmagyarázta az útépítő, miért van rendben a Facebookon terjedő kép a furcsa aszfaltozással

Pár hónapon belül két új központot is kapott a magyar hírszerzés

Pár hónapon belül két új központot is kapott a magyar hírszerzés