A legújabb kísérletek szerint a patkányok is képesek arra, hogy elképzeljenek bizonyos helyzeteket, és szükség esetén elő is tudják hívni az agyukból az ehhez kapcsolódó információkat.
Őssejtekkel kísérletezve hoztak létre kínai tudósok olyan majmot, amely testének nagy része őssejtekből épül fel. Az eljárás a különböző betegségek alaposabb tanulmányozását is lehetővé teheti.
Akár november közepén útnak indulhat a SpaceX Starship, hogy az áprilisi, sikertelen teszt után ismét elemelkedjen, és ezúttal megkerülje a Földet.
A RoboMapper nevű eszköz egyszerre több száz olyan anyagot képes kikeverni, amik alkalmazhatók lehetnek a tandem napelemeknél.
Tudományos válasz született arra, hogy miért preferálják jobban a tonhalat és a tenger gyümölcseit minden másnál jobban a macskák – ez pedig segíthet a macskaeledel-gyártóknak abban, hogy megfelelőbb ételeket készítsenek a doromboló házi kedvenceinknek.
Komoly lépést tettek az öregedés megértése felé az ELTE genetikusai, Vellai Tibor és Sturm Ádám. Kutatásuk szerint a DNS mobilis részei, vagyis a transzpozábilis elemek mozgásuk következtében túlságosan destabilizálják genetikai kódunkat, ami az öregedés hátterében állhat.
Bár még hosszú út vezethet addig, hogy a gyakorlatban is alkalmazzanak a lebénult betegeknél agy-számítógép interfészeket (BCI), a kísérleteket már embereken is megkezdheti a Neuralink.
Közel három évtizede dolgoznak egy kínai orvosi egyetemen azon, hogy alternatívát adjanak a májátültetésnek. Az állatkísérletek biztató eredményekkel zárultak, a nagy próbatétel most kezdődik.
Elon Musk szerint több mint ezer módosítást hajtottak végre a mérnökök a Starshipen, hogy ismét a levegőbe tudjon emelkedni.
A kísérletet a 14. nap után leállították, ugyanakkor felmerült a folytatás kérdése is, ami azért ha jogi dilemmákat nem is, de etikai jellegűeket feltétlenül felvet majd.
Az akciót a hétfőn kezdődő nagy amerikai-dél koreai közös hadgyakorlat elé időzítették.
Távirányítású robotkukák manővereztek New Yorkban, mert a Cornell Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogyan viszonyulnak az emberek hozzájuk – az eredmények többnyire pozitívak, ugyanakkor akadt egy-két kivétel.
A NASA 3D-nyomtatással készített olyan életteret, amilyenhez hasonlóban majd a Marson dolgozó tudósok is élni fognak. A cél, hogy kiderüljön, milyen fizikális és mentális kihívásokra kell felkészülniük a majdani telepeseknek.
A fogyást segítő injekcióknál kényelmesebb megoldást jelenthet a Novo Nordisk új készítménye, amit szájon át kell bevenni, és a klinikai vizsgálatok szerint igen hatékonyan csökkenti az elhízottak testtömegét.
Megkezdte a jeladást a Műegyetem új kisműholdja, az MRC-100, amelyet a SpaceX rakétája vitt a világűrbe. A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen készült önálló kísérletek mérőeszközei is a világűrbe kerültek.
Francia kutatók egy tucat önkéntes bevonásával vizsgálják a Földön, milyen hatással lehet az emberre egy hosszabb távú űrutazás.
Akár azzal is komoly hatást lehet elérni az elhízás kapcsán, hogy az alacsony kalóriatartalmú ételeket az ételkiszállító appok feltűnőbb helyre helyezik – mindezt egy kutatás is alátámasztja, de több dolog is hatékonynak bizonyult a területen.
Várhatóan júniusban indul majd el a világűr felé a SpaceX segítségével az az új magyar műhold, ami az elektroszmog vizsgálatára is alkalmas lesz.
Egy brit egyetem kutatói önkéntesekkel tesztelték, mennyi időt bír ki egy ember 40-50 fok közötti párás melegben. A Deutsche Welle riportja.
Csupán 60–100 sejtből álltak azok az emberi embriók, amelyekkel nemrég kísérletezni kezdtek a Pennsylvaniai Egyetem kutatói. Az eredmény jelentős: azt is láthatják a tudósok, ha olyan fejlődési rendellenesség alakul ki, amely a magzat elvesztéséhez vezethet.
