Az amerikai Pennsylvaniai Egyetem kutatóinak sikerült elkészíteniük az eddigi legrészletesebb képeket valós időben fejlődő emberi embriókról – számolt be róla a Nature. A Cell tudományos lapban megjelent publikáció szerint ehhez két, a laboratóriumokban gyakran használt eszközt: fluoreszcens festéket és lézermikroszkópot használtak.

Az előremutató eredmény lehetővé teszi a kutatók számára, hogy tanulmányozzák a fejlődés első napjaiban végbemenő döntő eseményeket anélkül, hogy az emberiókat genetikailag meg kellene változtatniuk. Ez azért is fontos előrelépés, mert emiatt eddig komoly etikai aggályok korlátozták az embriók fejlődésének megfigyelését.

Nicolas Plachta, az egyetem sejtbiológusa szerint ez az első alkalom, hogy ténylegesen leképeztek egy emberi embriót a fejlődés nagyon korai szakaszában. Ennek köszönhetően láthatjuk az egyes sejteket, és azt, hogy azok miként lépnek kapcsolatba egymással.

Cell

A szakemberek úgy vélik, így az IVF eljárással (in vitro fertilizációval) eljárással, azaz lombikprogramban létrejövő magzatokat is pontosabban szűrhetik majd le.

A munka azért is nagy áttörés, mert eddig csak genetikai módosítással sikerült fluoreszcens fehérjék előállítására bírni a sejteket. Plachta és kollégái azonban egy olyan eljárást dolgoztak ki, mellyel a fluoreszcens festék egyszerűen hozzáadható a mintához bizonyos sejtszerkezetek megjelölésére.

Az IVF-klinikákon keresztül adományozott embriók a fejlődés nagyon korai szakaszában voltak, csupán 60–100 sejtből álltak. A kutatók az SPY650-DNS-t (a genomiális DNS-t jelölő fluoreszcens festéket), valamint az SPY555-aktint használták. Ez utóbbi a sejtek vázát alkotó F-aktin fehérjét jelenti.

Létrehozták az első szintetikus emberi embriót, petesejt és hímivarsejt sem kellett hozzá

A Cambridge-i Egyetem kutatói által létrehozott szintetikus embrió segíthet megtudni, milyen folyamatok zajlanak le a fogantatás első heteiben. A kísérlet etikailag a szürkezónába tartozik: nincs ugyan megtiltva, de elvégzése számos kérdést felvet.

Ezután több tucat embriót vizsgáltak a fejlődés első 40 órájában egy nagyteljesítményű pásztázó mikroszkóp segítségével. Így valós időben látták, ahogy a sejtek osztódnak, a kromoszómák szegregálódnak, sőt, még a szegregációs hibákat is követni tudták.

Például azt figyelték meg, hogy az embrió külső rétegében, a trofektodermában lévő sejtek elveszítik DNS-ük egy részét a sejtreplikáció azon szakaszában, amelyben a sejtek lemásolják a DNS-üket. Az ilyen hibák olyan kromoszóma-rendellenességekkel hozhatók összefüggésbe, amelyek a beültetés sikertelenségével, vagy vetéléssel járhatnak.

A kutatók azt remélik, az eljárás a jövőben segítheti majd az orvosokat a mesterséges megtermékenyítés sikerre vitelében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.