szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kísérletet a 14. nap után leállították, ugyanakkor felmerült a folytatás kérdése is, ami azért ha jogi dilemmákat nem is, de etikai jellegűeket feltétlenül felvet majd.

Spermium, petesejt és méh nélkül, őssejtekből alkottak meg az izraeli Weizmann Intézet tudósai egy embriómodellt – írja a BBC. Az így létrehozott entitás gyakorlatilag a pontos mása egy 14 napos emberi embriónak, még olyan hormonokat is kibocsátott, amik pozitív terhességi tesztet produkáltak a laboratóriumban.

A petesejtnek a spermium általi megtermékenyítését követő első hetekben drámai változások játszódnak le, ekkor alakul ki egy zavaros sejtegyvelegből az az entitás, ami később az ultrahangvizsgálaton felismerhető lesz. Ezen időszak a forrása a vetélések, illetve a születési rendellenességek egy jó részének, ám mégis alig tudunk róla valamit.

Ennek egyrészről oka az, hogy az embriókutatás jogilag, etikailag és technikailag is erősen terhelt, ugyanakkor erre megoldásul szolgálhat egy olyan kutatás, amely mostanra már képes megalkotni az embriók pontos mását.

A Nature folyóiratban publikált tanulmány szerint az izraeli kutatócsoportnak sikerült egy teljes embriómodellt létrehoznia, amely tartalmazza egy korai embrió valamennyi jellegzetességét. A spermium és a petesejt helyett naiv embrionális őssejteket használtak, amiket arra programoztak át, hogy képesek legyenek a szervezetben bármilyen szövettípussá válni. Ezt követően pedig az őssejteket vegyszerek segítségével négy különböző, az embriók korai állapotában megtalálható sejtcsoportra osztották:

  • Magas hengerhámsejtek, azaz a leendő embrió
  • Trofoblaszt, ami a magzatburok külső lemeze és később ebből alakul ki a méhlepény
  • Kis köbhámsejtek, amik az extraembrionális szöveteket alkotják, ezekből lesz a magzatburok
  • Az extraembrionális csíralemez sejtjei

A tudósok a fenti fajtákból 120 sejtet a megfelelő arányban összekevertek, majd hátraléptek egyet és vártak. A keveréknek nagyjából az egy százaléka spontán módon el is kezdett összeállni egy az emberi embrióra emlékeztető struktúrává.

A modelleket 14 napig hagyták fejlődni, mivel a legtöbb országban ez a törvényi felső határa az embriókutatásnak.

Az egész kísérlet értelme az, hogy az embriómodellek elvileg képesek lehetnek megmutatni, hogy miként alakulnak ki a különböző típusú sejtek, illetve a folyamat során megfigyelhetővé válik a szervek felépülése és sikerül jobban megérteni a genetikai úton öröklött betegségeket is.

Azt már ez a kutatás is megmutatta, hogy az embriónak csak azok a részei fejlődnek ki, amiket képes beborítani a korai méhlepény-kezdemény. A kutatás segítheti a mesterséges megtermékenyítések hatékonyságát is azáltal, hogy megfigyelhetővé válik, hogy bizonyos embriók miért nem fejlődnek tovább, míg mások meg igen, illetve tesztelhetővé válnak a különféle gyógyszerek hatásai is.

Ugyanakkor a 99 százalékos kudarcráta olyasmi, amin még érdemes lesz dolgozni ahhoz, hogy komoly eredményeket lehessen elérni az embriómodellekkel.

Pláne, hogy a kutatás elég komoly etikai és morális határokat is feszeget, már csak azért is, mert a cél nyilván az lenne, hogy a 14. napot átlépve is lehessen folytatni a munkát. Ez mondjuk az Egyesült Királyságban épp nem lenne illegális, hiszen az embriómodell és az embrió jogilag sem esik egy kategória alá, de az azért elég biztos, hogy az így folytatott kísérletek megosztóak lennének.

A kutatók is hangsúlyozták, hogy etikátlan, illegális és valójában lehetetlen lenne terhességet elérni ezekkel az embriómodellekkel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!