Az amerikai szenátus képviselői szerint fontosabb a Holdra szállás, mint az, hogy mintákat hozzon vissza a Mars felszínéről a NASA. Utóbbi ezért a szükségesnél sokkal kevesebb pénzt kapott.
Az állampapírok iránt gerjesztett mesterséges kereslettel a kormány sikeresen szorította lejjebb a hozamokat. Ezzel párhuzamosan várható, hogy az alapkamat is csökkenni fog.
Már látható, hogy a családpolitikai „vívmányok” korántsem örök életűek. A költségvetés állapota annyira súlyos, annyira kell a pénz, hogy a gyerekek és a családok támogatásán is spórol a kormány. És ezt nem is az EU kéri.
Eredetileg egymilliárd forintos volt a rendkívüli migrációs nyomás kezelésének költségvetési kerete, de most megengedte a kormány saját magának, hogy ezt 13 milliárddal túllépje.
Szűkül a babaváró hitel, megszűnik a csok, és nem tudni, mi lép a helyére. A kormány az így kikényszerített kereslettel akarja megtámogatni a gazdasági növekedést.
A minisztériumok többségének működési kiadásait növelik, de – mint mindig – most is jut többlet a kormányzati kommunikációra, továbbá emelik az iskolaőrök létszámát.
Szürkezóna helyett fekete-fehér, tiszta viszonyokat, a köz- és a magánellátás teljes szétválasztását akarja az állam az egészségügyben, ezért államosítja a közfinanszírozott CT- és MR-berendezéseket és azok működtetését – mondta a hvg.hu-nak Takács Péter államtitkár. Az érintett cégek, az orvosi kamara és az egészségügyi szakértők viszont közben attól tartanak, rosszabbul fog működni a rendszer, ha az állam erővel átveszi.
Szerdán kormányülés is volt, erről is beszélhet Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra.
Nem „Brüsszel” valamiféle hóbortja miatt van szükség a kiadási felülvizsgálatra, hanem azért, mert a kormány ezt vállalta a helyreállítási pénzekhez való hozzáférésért. De a költségvetési egyensúlyt ettől függetlenül helyre kell állítani, az államadósság finanszírozása óriási teher, a közkiadások rendszere egy merő káosz. A kormány valójában 2022 közepe óta egyik megszorítást vezeti be a másik után, még akkor is, ha az ellenzéknek egy kedd este közölt kormányhatározatból jutott eszébe erről beszélni.
Brüsszel és a baloldal akar megszorítást, de a kormány ellenáll, csak az EU kérésére vizsgálja felül az állami kiadásokat – magyarázza a Pénzügyminisztérium a híreket.
A kormány receptje alapján monopolhelyzetbe kerülne a kiválasztott szolgáltató.
A portálnak nyilatkozó belső források szerint ugyanakkor szó sem lehet arról, hogy Magyarország egy centet is lásson az EU új generációs, helyreállítási programjából, amíg nem rendezi megnyugtatóan a jogállamisággal kapcsolatban felvetett problémákat.
Hétfőn, kedden és pénteken ülésezik a jövő héten az Országgyűlés, megtartják a státusztörvény és a jövő évi költségvetés végszavazását is, de Svédország NATO-tagságának ratifikálását nem tervezik, így az már biztosan későbbre csúszik.
A magyar kormánynak alapvetően három fenntartása van a költségvetési módosító javaslattal szemben, ezek közül az egyik az, hogy „a brüsszeli bürokrácia növelését segíti elő".
Rendkívüli parlamenti ülést hív össze a kormány július első hetére.
Változott a csok, a Babaváró, az árstop, a SZÉP-kártya, a diákhitel, cserébe viszont a cégeknek is lett energiaárstopja. Az MNB-nek volt egy kamatdöntése, az EU több pénzt kér, és természetesen ez a hét sem maradhatott el újabb akkugyáras bejelentés nélkül. Heti gazdasági összefoglaló.
4,99 százalékról 7,99 százalékra ugrik a szabad felhasználású diákhitel kamata.
A leminősítést és a bóvlihoz való közeledést egyelőre elkerülheti Magyarország, de a javításhoz nagyobb költségvetési szigor és az EU-val való kiegyezés szükséges.
A kormánytól független szervezetek szerint is megalapozott a jövő évi költségvetés, aminek középpontjában az infláció elleni küzdelem, és a bérek fejlesztése áll. A Pénzügyminisztérium szerint szó sincs megszorításokról, ezzel együtt az állam spórol, és ha kell, kész reagálni a jelenleg még beláthatatlan fejleményekre. Banai Péter Benő államtitkár a parlament Költségvetési bizottsága előtt adott számot a tervezetről.
