Sokkal nagyobb lett a költségvetési hiány, mint ahogy tervezték még az ősszel is, és már a kormány sem próbál úgy tenni, mint ha az idei cél tartható volna; soha nem látott rossz szám érkezett a születésekről; kiszámoltuk, hogy hetente egyszer írták át tavaly a büdzsét. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ötvenegyszer írták át a költségvetést 2023-ban, de ha még az életbe lépése előtti, 2022-es módosításokat is beleszámoljuk, akkor ötvenöt módosítás volt. Összesen 3193 milliárd forintot mozgattak meg az év közben. Átnéztük, mi mindenre adtak pénzt és honnan vettek el.
Az újszülöttek után járó egyszeri szülési támogatás összegét pedig megduplázzák.
Mintha kiütötték volna, úgy csuklott össze 2023 végére az infláció, ám ez mit sem változtat azon, hogy két év alatt a forint elveszítette értéke harmadát. Ezt pedig sem a nyugdíjak, sem a bérek növekedése nem kompenzálta teljesen. A tavalyi hivatalos adatokat napokon belül közli a Központi Statisztikai Hivatal.
Amolyan terv, még csak nem is cél, hanem eszköz – mondják kormánytagok a költségvetésről. Valójában a költségvetés egy törvény, amit a kormánynak végre kell(ene) hajtania.
1528,4 milliárd forintnyi gyorsan mozgósítható eszköze maradt december végére, és csak azért nem kevesebb, mert küldtek pénzt Brüsszelből
Bejelentették, hogyan alakulna át a tömegközlekedési bérletrendszer márciustól; nagyobb lett az éves inflációnk, mint 2022-ben; ezermilliárd forinttal elszámolta a kormány a költségvetést. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az EU pénzügyminiszterei megállapodtak a költségvetési szabályok módosításáról. Ennek Magyarországra vonatkoztatható következményeiről kérdeztük Darvas Zsoltot, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóját.
Az Európai Parlament, Bizottság és Tanács megkezdte a tagállamok 2024-es költségvetéseinek értékelését, és megfogalmazták az ezzel kapcsolatos EU-s ajánlásokat. A prioritás az óvatos költekezés, a hiánycélok visszaszorítása és az energiatámogatások kivezetése. Az biztos, hogy a magyar kormányzat nem pont így gondolkodik a költségvetésről.
Terven felüli hiány a büdzsében, borítékolható uniós túlzottdeficit-eljárás, több éven át tartó költségvetési megszorítás, amelynek csupán a mértéke kérdéses – két inflációs esztendő után e tényezőkkel súlyosbítva kell újraindítani a növekedést Magyarországon.
A Pénzügyminisztérium közleménye ugyanakkor inkább azt emeli ki, hogy a büdzsé a „kedvezőtlen körülmények ellenére is biztosította, és idén is biztosítja a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását”.
A megállapodást ugyanakkor a képviselőknek még meg is kell szavazniuk.
Tavaly a költségvetés alaposan elvétette a kitűzött hiánycélt, 4600 milliárd forint lett a pénzforgalmi hiány, de a pénzügyminiszter szerint jó, hogy a hiány csökkent 2022-höz képest. Bár még az idei gazdasági-költségvetési folyamatokat sem látják, idén is tavasszal állítják össze a jövő évi büdzsét.
A pénzromlás üteme csökkent, de szintje még mindig elég magas ahhoz, hogy ne oldódjon a háztartások inflációs fóbiája. Közben a magyar gazdaság irányítói továbbra sem találják a közös nevezőt, a sok bizonytalanság miatt a szakértők várakozásai is eltérők.
Az utolsó pillanatban közzétette középtávú prognózisát a Pénzügyminisztérium, ebből az is kiderül: pontosan mennyire volt csapnivaló a magyar gazdaság idei éve. Nagyon.
Hosszas viták után a pénzügyminiszterek elfogadták az új költségvetési és államadóssági rendszert amely sokban hasonlít a régihez, de figyelembe veszi azt, hogy sok tagállamnak igencsak nagy gondot jelent az elvben 3%-os költségvetési hiány és a 60%-os GDP-arányos államadósság teljesítése. Az európai szakszervezetek tüntettek Brüsszelben, mert halasztást javasoltak: függesszék fel még egy évig a rendszert, amelyet a pandémia miatt nem alkalmaztak, mert az pénzügyi szigorításhoz vezethet sok uniós tagállamban.
Az év 11. hónapjának végére az egész évre tervezett hiány 120 százaléka jött össze. A hiány nem az uniós pénzek elmaradása miatt szállt el, mert a kormány az uniós programok kifizetéseit is visszafogta. Az áfabevételekben viszont nyílt egy több mint ezer milliárd forintos lyuk.
A 2019-ben indult, már a végéhez közeledő önkormányzati választási ciklus egyik legnagyobb újítása a közösségi költségvetés. Több mint két tucat magyarországi önkormányzat kísérletezett a módszerrel, amely lehetőséget ad arra, hogy a lakosok közvetlenül vehessenek részt a döntéshozatalban – változó sikerrel. Összegyűjtöttük, mi lett a nagy tervekből.
„Egy olyan közmédia, mint amilyen most van, egyáltalán nem érdemli meg, hogy az adófizetők zsebéből finanszírozzák” – mondta Donald Tusk, akinek kormánya a jövő évi lengyel költségvetésben egyelőre nem biztosítja a közmédia finanszírozását.
