Az Európai Parlament, Bizottság és Tanács megkezdte a tagállamok 2024-es költségvetéseinek értékelését, és megfogalmazták az ezzel kapcsolatos EU-s ajánlásokat. A prioritás az óvatos költekezés, a hiánycélok visszaszorítása és az energiatámogatások kivezetése. Az biztos, hogy a magyar kormányzat nem pont így gondolkodik a költségvetésről.
Terven felüli hiány a büdzsében, borítékolható uniós túlzottdeficit-eljárás, több éven át tartó költségvetési megszorítás, amelynek csupán a mértéke kérdéses – két inflációs esztendő után e tényezőkkel súlyosbítva kell újraindítani a növekedést Magyarországon.
A Pénzügyminisztérium közleménye ugyanakkor inkább azt emeli ki, hogy a büdzsé a „kedvezőtlen körülmények ellenére is biztosította, és idén is biztosítja a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását”.
A megállapodást ugyanakkor a képviselőknek még meg is kell szavazniuk.
Tavaly a költségvetés alaposan elvétette a kitűzött hiánycélt, 4600 milliárd forint lett a pénzforgalmi hiány, de a pénzügyminiszter szerint jó, hogy a hiány csökkent 2022-höz képest. Bár még az idei gazdasági-költségvetési folyamatokat sem látják, idén is tavasszal állítják össze a jövő évi büdzsét.
A pénzromlás üteme csökkent, de szintje még mindig elég magas ahhoz, hogy ne oldódjon a háztartások inflációs fóbiája. Közben a magyar gazdaság irányítói továbbra sem találják a közös nevezőt, a sok bizonytalanság miatt a szakértők várakozásai is eltérők.
Az utolsó pillanatban közzétette középtávú prognózisát a Pénzügyminisztérium, ebből az is kiderül: pontosan mennyire volt csapnivaló a magyar gazdaság idei éve. Nagyon.
Hosszas viták után a pénzügyminiszterek elfogadták az új költségvetési és államadóssági rendszert amely sokban hasonlít a régihez, de figyelembe veszi azt, hogy sok tagállamnak igencsak nagy gondot jelent az elvben 3%-os költségvetési hiány és a 60%-os GDP-arányos államadósság teljesítése. Az európai szakszervezetek tüntettek Brüsszelben, mert halasztást javasoltak: függesszék fel még egy évig a rendszert, amelyet a pandémia miatt nem alkalmaztak, mert az pénzügyi szigorításhoz vezethet sok uniós tagállamban.
Az év 11. hónapjának végére az egész évre tervezett hiány 120 százaléka jött össze. A hiány nem az uniós pénzek elmaradása miatt szállt el, mert a kormány az uniós programok kifizetéseit is visszafogta. Az áfabevételekben viszont nyílt egy több mint ezer milliárd forintos lyuk.
A 2019-ben indult, már a végéhez közeledő önkormányzati választási ciklus egyik legnagyobb újítása a közösségi költségvetés. Több mint két tucat magyarországi önkormányzat kísérletezett a módszerrel, amely lehetőséget ad arra, hogy a lakosok közvetlenül vehessenek részt a döntéshozatalban – változó sikerrel. Összegyűjtöttük, mi lett a nagy tervekből.
„Egy olyan közmédia, mint amilyen most van, egyáltalán nem érdemli meg, hogy az adófizetők zsebéből finanszírozzák” – mondta Donald Tusk, akinek kormánya a jövő évi lengyel költségvetésben egyelőre nem biztosítja a közmédia finanszírozását.
Csak annyit jelent, hogy a kormány megtárgyalja, egyetért-e vele.
A támadóból védekező középpályássá minősülő Varga Mihály lassan a cserepadra kerül. Mi történhetett? A miniszterelnök számít a munkájára, de elvon tőle döntési jogokat, és korlátozza a hatáskörét. Ha előre akar lépni, Vargának további belső küzdelmeket kell vállalnia.
Épphogy sikerül tartani az októberben megemelt idei hiánycélt, miközben még egy hónap hátra van az évből.
A képviselőházban a republikánus többséget megosztja Ukrajna támogatása, kongresszusi döntés hiányában azonban az év végére elapadhat az amerikai hadianyag-támogatás.
A magas infláció ellenére e pillanatban több mint ezermilliárd forinttal kevesebb áfabevétel folyt be a büdzsébe.
Mivel a pénzügyminiszter az elmúlt szűk két évről sem mondott igazat, nem tudni, a kormány hogyan kívánja kezelni, hogy idén várhatóan a megemelt hiánycélt sem tudja teljesíteni.
Az NMHH-nak jövőre közel hatvanmilliárdból kell kijönnie.
Az eredeti költségvetési törvényben egymilliárd forintról volt szó, most „legfeljebb" tizenkettőről.
A kormány úgy döntött, hogy a költségvetés várható bevételek sorából törli a Bulgárián áthaladó orosz gáz megadóztatásából várhatóan származó 1,2 milliárd eurót, mivel a legnagyobb kormánypárt nem hiszi, hogy ez a pénz beszedhető az oroszoktól.
