Hosszú órákig vitatkozohatnak a képviselők kedden a 2024-es költségvetésről, de előtte még szavaznak többek között az építményi jogról, a háztartási kutak engedélyezésének eltörléséről, vagy épp a vendégmunkásokra vonatkozó új szabályokról.
Adóemelést jelentett be a kormány; szükség is van erre, mert annyira nincs pénz a költségvetésben; lassul, de még így is hatalmas az inflációnk. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Már a költségvetés tervezetéből látható volt, hogy a kormány nem teljesíti a gazdasági szereplőknek és az Európai Bizottságnak tett ígéretét, mégsem szünteti meg az ideiglenesnek mondott különadókat, például az "extraprofitadót", amelyet az extrán veszteséges cégekkel is megfizettet.
A kormány vélhetően nem számít közeli megoldásra az uniós pénzek ügyében. Erre utal a befektetések kamatára kivetett új adó, valamint az is, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter gazdasági önellátás szükségességéről beszél.
2024-ben is maradnak az adókedvezmények, beleértve a sporttaót, összesen 2 ezer milliárd kiesést okozva. A lyuk akkora, hogy a különadók sem képesek betömni. Közben az államadósság 2024 végére 57 ezer milliárd forintra nő, az adósságfinanszírozás pedig brutálisan megdrágul, 2024-ben a kiadások tizedét az államadósság viszi el.
Minden korábbinál nagyobb árfolyamnyereséget ért el tavaly az MNB. Ám a rekordméretű kamatveszteség azt is meghaladta, így eddig soha nem látott mínuszokat szenvedett el az intézmény.
Majdnem duplájára emelték a megtakarítások után fizetendő adót; bemutatták a 2024-es költségvetést, és már kezd látszani, min próbálnak spórolni; megsemmisítette a törvényszék a Ryanairre fogyasztóvédelmi bírságot kiszabó határozatot. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Soros György piros sarok, Erdogan kék sarok – pont úgy, mint Magyarországon – így értékelte Orbán Viktor a törökországi választást, Erdoganért pedig még imádkozott is. A miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy az Európai Parlamentnek pont annyi köze van az uniós elnökséghez, mint az eszkimó parlamentnek, Varga Mihálynál pedig biztonságban érzi az országot.
Egyre több szociális feladat hárul az önkormányzati rendszerre.
Bár a 2024-re tervezett négyszázalékos gazdasági növekedés és hatszázalékos infláció adna némi mozgásteret a kormánynak, a költségvetési törvényjavaslat kifejezetten szűkmarkú, és dacol az észszerű uniós javaslatokkal.
A költségvetés egyes tételeinek titkosítása miatt még csak azt sem lehet tudni, hogy pontosan mennyit is költenek haderőfejlesztésre.
Érkeznek az első részletek a 2024-es költségvetésről; óvatosan, de elkezdte az MNB a kamatcsökkentéseket, alkatrészproblémák miatt vannak bajban a légitársaságok. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hogyan függ össze az infláció, a kamatok, az árfolyamok és a gazdasági növekedés - és milyen szálakat húzogat a kormány és a jegybank, hogy nekünk jobb legyen? Egyáltalán, azért húzogatják? Mi van a jövő évi költségvetésben? Mi az a stagfláció és mikortól indulhat újra a hitelezés? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában közérthetően magyaráztunk el mindent az elmúlt hetek sűrű gazdasági eseményeivel kapcsolatban.
A hamarosan az Országgyűlés elé kerülő 2024-es központi költségvetés volt a témája a kormányinfónak, amelyen Varga Mihály pénzügyminiszter magyarázta a számokat. A tervezetet a Költségvetési Tanács már véleményezte, de nem volt túl lelkes tőle. Varga szerint is vannak kockázatok, de alapvetően pedig mindenre több pénz jut majd. Nézze vissza a hvg.hu-n a kormányinfó közvetítést!
Az EU 2021-2027-re vonatkozó költségvetéséről és a Covid miatt összeállított 750 milliárd eurós helyreállítási csomagról szóló, 2020-as megállapodással az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács egyezségre jutott az új uniós bevételekről. Ilyen lenne például a műanyagokra kivetett adó és egy új digitális díj, amelyet a techóriások fizetnének. Most azonban úgy tűnik, hogy még több pénzre lesz szüksége az EU-nak.
A kormány azt ígéri, visszatér a járvány előtti hiány- és adósságcsökkentési pályára, 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos inflációval számolnak jövőre. Többet fordítanak a honvédelemre és a nyugdíjakra.
Nagyon remélik, hogy jövőre a magyar gazdaság visszatérhet „a magas ütemű növekedési pályára”.
A kormányzati intézkedések visszafogják a háztartások fogyasztását, az inflációt pedig növelik – ezt az eredményt dobta a Pénzügyminisztérium előrejelzési modellje. A kormány célja a gazdasági növekedés erősítése a beruházások támogatásán keresztül. Az államháztartás már most pocsék helyzetben van, a Fidesz által kialakított adó- és nyugdíjrendszerben a lehető legrosszabb csillagállás valósult meg: magas az infláció, magasak a kamatok, de lassú a gazdasági növekedés.
A korábban becsültnél jóval kevesebbe, de így is bő 5 milliárd forintba kerül idén az államnak, hogy a kormány ingyenessé teszi az öntözővizet a gazdáknak, vagyis kifizeti helyettük. Ez a részletes szabálytervezet szerint szerződésmódosítással és a már befizetett vízdíj visszatérítésével jár.
Ausztrália 10 milliárd dollárt szán a megélhetési költségek enyhítésére.
