Az állampapír jövőre verhetetlen befektetés lesz, de ez az államnak sokba kerül

„Kit érdekel, mennyit szedünk be?” – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter június elején, miután a kormány több intézkedéssel – beleértve a kamatjövedelmek 13 százalékos megsarcolását – alaposan belekavart a befektetési piacba júliustól. Varga Mihály pénzügyminisztert minden bizonnyal érdekli, a költségvetésnek ugyanis minden forint számít, e pluszsarcból nagyjából 50 milliárdos bevétel várható jövőre.

Nagy Mártont saját bevallása szerint jobban érdekli a „megtakarítási piac stimulációja”, illetve az egekbe szökött, így a büdzsét fojtogató kamatkiadások leszorítása az állampapírok iránti kereslet mesterséges feltornászásával. Meglehetősen visszás, hogy a kormány egyik napról a másikra avatkozott be a befektetési piac működésébe a feltételek átszabásával, ráadásul erre nagyrészt a kormány gazdaságpolitikai hibái miatt volt szükség: a hazai kamatkörnyezet régiós összehasonlításban rendkívül magas, ahogy az államadósság szintje is, az utóbbi pedig egyúttal hatalmas kamatkiadással jár.

Az intézkedéseket gyors siker koronázta: június első felében főként a hosszabb papírok hozamai mérséklődtek, majd ezeket követték a diszkontkincstárjegyek (dkj) hozamai, amelyek a 13-14 százalékos szintről 10 százalék környékére, sőt az alá mentek. A változás egyértelműen a kormány intézkedései miatt következett be, más ok nem látszik – mondja Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.

Az új szabályok szerint a befektetési alapok kötelesek likvid portfóliójuk legalább 20 százalékát dkj-ban tartani, a bankok pedig akár felezhetik is a 2024-es extraprofitadójukat, ha megfelelően növelik az állampapír-állományukat. A két kör év végéig összesen jóval több mint ezermilliárd forintos értékben vásárolhat állampapírokat, ennek nagy része vélhetően már júniusban megvalósult.

Az állampapírokról az elmúlt egy évet áttekintő elemzésünkben is szó esik:

Kórkép 2023: Most fizetteti ki velünk a kormány, hogy tavaly megválasztottuk

Éveken át pörgette erőltetetten a gazdaságot a kormány, majd a kampányban kiosztott kétezer milliárd forint ingyen pénzt, most pedig nem csak visszaszedi ezt, hanem ahogy csak lehet, próbál újabb bevételekhez jutni, hogy a növekedést valahogyan fenntartsa. Az elmúlt több mint egy év már a megszorításról szólt, és nincs jele annak, hogy egyhamar jobb lenne.