Milyen egy fiatal leszbikus nő élete 2024-ben Magyarországon: a szégyenről, a gyerekvállalás kínzó vágyáról, a rejtőzködésről, a propaganda és a gyűlöletbeszéd hatásairól és azokról a szerelmes pillanatokról szól Kupihár Rebeka A heterók istenéhez című verseskötete, amik miatt mégis megéri. Interjú.
Hamarosan fogadja III. Károly, hogy átadja neki a királyi udvar költészeti díját, de vajon kell-e cilindert viselnie? És miért nem jár pénz a díjjal? A magyar származású költő-műfordítóval a brit uralkodó versolvasási szokásairól, a költők anyagi megbecsüléséről és arról is beszélgettünk, hogy miért hagyta abba Krasznahorkai angolra fordítását.
A kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója, Kemény István költő-író Lovag Dulcinea címmel jelentetett meg új kötetet. Az új versekről, és többek közt közéleti szélmalmokról, a modern társadalom demenciájáról, kritikátlanul hangoztatott közhelyekről, a különutasság lehetőségéről, valamint állam és alkotó kapcsolatáról beszélgettünk.
Az Írók Boltjában bocsátották útjára a Hét nyelven beszélünk című kötetet, amelyben hat külföldi költő magyarra fordított versei találhatók.
Paul Auster élete során több mint 30 könyvet írt, műveit több mint 40 nyelvre fordították le, köztük a legtöbbet magyarra is. Leghíresebb művei közé tartozik a New York trilógia.
Alkonynapló címmel rövid bejegyzésekből álló új kötetet jelentetett meg a Kossuth-díjas költő-író, Oravecz Imre. Szajlán beszélgettünk vele az új könyvről, írásról és szembenézésről, alkotásról és intimitásról, az öregedésről, közösségekről, közéletről. Ráadásul még egy felolvasást és egy új műrészletet is kaptunk tőle.
Folyamatos egyensúlykeresés egy egyensúlyvesztett állapotban – talán így lehet a legérzékletesebben megfogalmazni az írás lényegét G. István László szerint, aki Villanó por címmel új, immár a 15. kötetével jelentkezett.
Hiába vitték kórházba, nem élte túl a gázolást.
A gyászszertartást helyi idő szerint 15 órától tartják a marosvásárhelyi református temető ravatalozójában.
Nyolcvan éves korában elhunyt Louise Glück amerikai költő, 2020 irodalmi Nobel-díjasa - jelentette be szombat hajnalban Jonathan Galassi, Gluck szerkesztője a Farrar, Straus & Giroux kiadónál.
„Nem ismerek olyan kollégát, aki csak a tanári fizetéséből él” – mondja Kiss Judit Ágnes író, költő, aki ugyanakkor nem a fizetések miatt mondott fel júniusban tanári állásából. Új regénye, az Egy nőalak szürke kontúrja egy gyerek szexuális bántalmazásáról, családon belüli erőszakról és egy elnyomó szektáról szól; mindezeken kívül az ország elhagyásáról is beszélgettünk vele. Interjú.
Ady Endre is szívesen látta az asztalánál, bár gyakran mulatott rajta, bejáratos volt a századfordulós budapesti íróelit köreibe, kiadták a verseit, sőt az újságok is közölték azokat, majd menthetetlenül elzüllött. Az egykori rikkancskirály egy saját verseit akadozó nyelvvel gajdoló részeg éjjeli kísértetté vált.
A műfordítóként és költőként is aktív Cselényit pénteken búcsúztatják Pozsonyban.
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista 95 éves volt.
A magyar származású író- és költőnő többek között József Attila és Radnóti Miklós verseit is fordította.
Dunajcsik Mátyás még akkor sem publikálna a cégcsoportnál, ha csak annyi lenne a könyvében: Orbán Viktor szüljön sünt.
Petőfi Sándor születésének kétszázadik évében már korántsem látszik tévedhetetlen zseninek, a kérdés „csak” az, hogy a költő krakélersége mennyiben volt remekműveinek ihlető forrása.
A kilencvenes évek végén indult költőként, azóta számos verseskötete jelent meg, de írt drámákat, dolgozott színházi darabokon, és írt útinaplót is. Szálinger Balázs pályája az elmúlt pár évben számos fordulatot vett, de nem csak erről beszélgettünk, hanem a hazai kultúra körüli villongásokról, a kultúrharcról, az irodalomoktatásról, a Térey-ösztöndíjról, meg arról, hogy lehet-e vagy kell-e verset írni Orbánról és Gyurcsányról, valamint hogy „mire gondolt a költő”.
A most előkerült fénykép hasonlósága ellenére is erős kétségeim vannak arról, hogy a kép József Attilát ábrázolná, mégis rokonszenves, hogy felismerni vélik a költőt - írja a hvg.hu-nak írt cikkében Tverdota György irodalomtörténész, József Attila-kutató.
