Az Angela Merkel Hitler lánya – Utazás az összeesküvés-elméletek világában című könyv szerzői, Christian Alt és Christian Schiffer olyannyira beépültek a konteó-undergroundba, hogy maguk is útjára bocsájtottak egy álhírt, amely olyan sikeres lett, hogy el kellett tüntetniük.
Nem hallottunk olyat, hogy bármelyik fordító elbizonytalanodott volna a hazai fogadtatás miatt – mondta egy interjúban Nagy M. Boldizsár, a mű felelős szerkesztője.
Mások mellett a Heti hetes közéleti szórakoztató műsor története is előjön abban a beszélgetésben, amelyben Gálvölgyi János vall Kövesdi Péternek az elmúlt évtizedek színházi és tévés pillanatairól.
Nagyon meglepődtek a könyvtárosok, amikor megkapták az 1974-ben kikölcsönzött könyvet.
A rengeteg képernyő előtt töltött idő sok szempontból átformálta olvasási szokásainkat, és ezzel az új, felületes befogadással pont az olvasás lényegét veszíthetjük el. A digitális világ arra tanít minket, hogy a történetekben való elmerülés helyett csak az információkat keressük a szövegekben, és ez még az empátiánkat is csökkentheti. Pedig az olvasás nemcsak hobbi, terápiás módszer is lehet. Ez a témát körüljáró kétrészes cikkünk első része.
Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulója alkalmából a Jelenkor Kiadó és a Libri Könyvkereskedelmi Kft. a 20. század egyik legjelentősebb alkotójának verseiből és prózaműveiből készített egyedi válogatáskötetet. A szervezők a tízezer példányban megjelenő mű exkluzív kiadásával ajándékozzák meg a középiskolásokat és az egyetemistákat.
Palotás Katalin azt mondja, még a halála előtt megbeszélte az íróval, hogy a könyv nem jelenhet meg. Reméli, hogy nem kell jogi útra terelni az ügyet.
A szolgálólány meséjének árverésre bocsátott tűzálló darabja a héten 130 ezer dollárért, azaz megközelítőleg 47,7 millió forintért kelt el.
Évtizedek óta nem volt olyan kevés a rendszeres könyvolvasó Magyarországon, mint ma, de a digitális térben viszont olvasni kényszerülnek a könyvet nem olvasók is. Az eddigi utolsó reprezentatív, országos kutatást a könyvolvasási szokásokról a Tárki, illetve Bernát Anikó és Hudácskó Szilvia készítette 2020-ban. Bernát Anikót kérdezzük.
Danyi Zoltán A rózsákról című, nagyszerű és letaglózó regénye minden tekintetben hatalmas meglepetés: nemcsak minősége miatt, de azért is, mert minden látszat ellenére csodálatosan működik ez a nagyon különös szöveg.
Százhetvenhat pavilonban összesen száznyolcvankét kiadó köteteivel, könyvbemutatókkal, zenés és családi programokkal tartják meg a Vörösmarty téren és a Duna-korzón június 9. és 12. között a 93. Ünnepi Könyvhetet, amelyhez országszerte számos település csatlakozik eseményekkel.
Amíg valaki végig olvassa a Trónok harcát, az alatt hússzor végezne Anna Frank napjójával.
Az Apa, anya, pia című hiánypótló kötet után nemrég megjelent az Újraépített életek, amely szakértők és önvallomások segítségével, húsba vágóan mesél arról a csatáról, amelyet az alkoholista szülők felnőtt gyerekei ugyan sosem kértek, mégis kénytelenek voltak megvívni. Menekülések, félelmek, szembenézések egész sorát kínálja a könyv, amely minden érintettnek ajánlott, és még azoknak is, akik kapcsolatban vannak szenvedélybeteg családból érkező fiatalokkal vagy felnőttekkel. Annak az üzenetnek az átadásáért legalábbis, hogy még így sem lehetetlen egy jobb és boldogabb élet, mindenképpen.
Többek között a Derrick című bűnügyi sorozat nyomozói és magyar szinkronhangjaik édes-bús találkozásának története is előjön abban a beszélgetésben, amelyben Gálvölgyi János vall Kövesdi Péternek az elmúlt évtizedek színházi és tévés pillanatairól.
Az Omerta német kiadásáért a szerzőt és a fordítót is jelölték.
Az elmúlt évek könyvbetiltásaira és könyvégetéseire reagálva egy amerikai kiadó új, tűzálló kötetet bocsátott árverésre A szolgálólány meséjéből.
Nem túl optimista beszédet tartott a Libri irodalmi díj idei nyertese, Krasznahorkai László a gálán, amit – engedélyével –, most változtatás nélkül közlünk.
Újabb nyelveken olvashatják a gyerekek és szüleik a Magyarországon botrányt okozó mesekönyvet.
És ezeket már nehéz is volna leválasztani egymásról – véli a humorista, aki nemrég közönségdíjas lett a Mulat a manézs című szatírájával.
A számos díjjal kitűntetett színművész nevét 1968-ban, a Ki mit tud?-on előadott zseniális paródiái révén ismerte meg az ország. Az emlékezetes paródiák elkísérték Gálvölgyi Jánost további pályáján is, erről, valamint az elmúlt évtizedek színházi és tévés pillanatairól, legendás színészekről is faggatta Kövesdi Péter a Hivatásos rajongó című videósorozatban a színészt.
