Ha egy váróteremben ülve mellettünk egy tizenéves folyamatosan görgeti az Instagramot, nem árt tudnunk, hogy nem feltétlenül csupa haszontalansággal üti el az időt. A történelem is felköltözött már erre a platformra, még ha nem is minden korszaka, de egy fontos időszaka mindenképpen. Részlet A rejtélyes Z generáció című könyvből.
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutatjuk az elkövetkező hetekben.
A Helyek – Helyzetek – Emberek című kiadvány alapját a 2020-ben elhunyt fotóművész, Szebeni András szervezőmunkája adta.
A gasztrobirodalmat felépítő Mimi Thorisson egy olyan életet fedezett fel magának Olaszországban, ahol elvnek számít az, hogy az ételt nemcsak vásárolni, hanem elkészíteni is lehet, ebből pedig egy csodálatos könyvet gyúrt össze, legalább olyan lelkesedéssel és elmélyüléssel, ahogy a tésztát tanulta meg gyúrni. Az Itália ízei kedvcsináló álmodozáshoz, tervezéshez, nyaraláshoz, vagy csak úgy: az édes élethez.
A kitűnés és a különbözőség minden márka szempontjából fontos. Ugyanakkor nem mindegy, hogy valami mást mondunk, vagy valamit másképpen mondunk.
A legfiatalabb magyar internetezőkről készült könyv, mely igyekszik megmutatni, miért lógnak annyit a fiatalok a mobiljukon, és hogy mit fogyasztanak rajta. Guld Ádámmal, A Z generáció médiahasználata című kötet szerzőjével beszélgettünk.
A befolyás demokratizálódott, szinte bárki ismertté válhat. Azok, akik értékes, szórakoztató vagy egyesek szemében hasznos tartalmat hoznak létre, nagy követői bázist építhetnek ki. Részlet A rejtélyes Z generáció című könyvből.
Az áltudományos és a politikai elméletek is sokszor kéz a kézben járnak – mondja Krekó Péter a HVG-nek adott interjúban.
A fő teremtményének hosszú árnyékától megszabadulni képtelen amerikai író, Bret Easton Ellis most megjelent, Fehér című esszékötetében arra keresi a választ, Patrick Bateman, az Amerikai pszichó című horrorfilm főhőse feltalálná-e magát a kétezres évek világának buborékjaiban.
A mesemondás egyik központi eleme az a képesség, hogy megragadjuk és másfelé tereljük egy gyermek vagy felnőtt figyelmét. Részlet a Hogyan meséljünk gyerekeknek? című könyvből.
Egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy szép lassan teljesen elveszítjük az elmélyült olvasásra való képességünket. Sőt elképzelhető, hogy a digitális olvasás térnyerésével a leegyszerűsítő, felszínes értelmezések dominálják majd a világunkat. Mindez pedig azzal járhat, hogy elesünk az olvasás egyik legnagyobb előnyétől: az empátia fejlesztésének lehetőségétől. Ez a témát körüljáró kétrészes cikkünk második része.
Vannak porosodó könyvei, amik csak a helyet fogják? Ki ne dobja őket! Inkább vigye azokhoz a könyvespolcokhoz, amiket a Budapesti Közművek Zrt. létesített, és vegyen el helyettük egy másikat. Jelenleg négy helyszínen teheti ezt meg, de hamarosan több is lesz.
A márkahűség hajszolása az ortodox marketing rögzült eleme, amelynek értéke szinte megkérdőjelezhetetlen. Mégis jobb lenne, ha megkérdőjeleznénk. A kutatások ugyanis ezt támasztják alá.
Az Angela Merkel Hitler lánya – Utazás az összeesküvés-elméletek világában című könyv szerzői, Christian Alt és Christian Schiffer olyannyira beépültek a konteó-undergroundba, hogy maguk is útjára bocsájtottak egy álhírt, amely olyan sikeres lett, hogy el kellett tüntetniük.
Nem hallottunk olyat, hogy bármelyik fordító elbizonytalanodott volna a hazai fogadtatás miatt – mondta egy interjúban Nagy M. Boldizsár, a mű felelős szerkesztője.
Mások mellett a Heti hetes közéleti szórakoztató műsor története is előjön abban a beszélgetésben, amelyben Gálvölgyi János vall Kövesdi Péternek az elmúlt évtizedek színházi és tévés pillanatairól.
A rengeteg képernyő előtt töltött idő sok szempontból átformálta olvasási szokásainkat, és ezzel az új, felületes befogadással pont az olvasás lényegét veszíthetjük el. A digitális világ arra tanít minket, hogy a történetekben való elmerülés helyett csak az információkat keressük a szövegekben, és ez még az empátiánkat is csökkentheti. Pedig az olvasás nemcsak hobbi, terápiás módszer is lehet. Ez a témát körüljáró kétrészes cikkünk első része.
