Mint a barom
Egy tapintatos és fölkészült külügyér akciója.
Miben lesz más a magyar külpolitika, mint eddig? Kibeszél Orbán Viktor az uniós kórusból konkrét ügyekben, vagy vannak követői is? Vége a V4-es együttműködésnek? Provinciális a magyar külpolitika? Van ilyen egyáltalán? Megpróbáltuk értelmezni Orbán Viktor hétfői, a magyar nagykövetek előtt tartott előadását.
Orbán Ukrajnának: Az rendeli a nótát, aki fizeti a zenészt. Akkor most minden törvényét visszavonja?
Kína sosem lesz gyarmatosító hatalom Afrikában, mindazonáltal vannak "növekedési nehézségek" Kína afrikai kapcsolataiban - ismerte el a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang vasárnap, mielőtt elindult négy országot érintő afrikai körútjára.
Az egyre súlyosbodó, belpolitikai feszültségből államközi konfliktussá fajuló ukrajnai válság kapcsán a kevésbé figyelmes szemlélőnek is feltűnhetett a magyar miniszterelnök passzivitása. Az alábbiakban arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon mi magyarázhatja Orbán Viktor háttérbe húzódását a Magyarország közvetlen szomszédságában zajló, a kárpátaljai magyarokat is érintő konfliktusban.
Sikeres volt a magyar külpolitika az elmúlt évben, mert minden fontosabb területen előrelépést ért el a diplomácia, és a Magyarországgal szembeni támadásokat döntő részben sikerült elhárítani - mondta Martonyi János külügyminiszter az MTI-nek adott interjújában.
Rendkívül nagy lehetőségei vannak a kapcsolatok fejlesztésének Magyarország és a Fülöp-szigetek között Martonyi János külügyminiszter megítélése szerint, aki háromnapos látogatása végén nyilatkozott erről szombaton telefonon az MTI-nek.
Magyarországon kívül is van élet: európai és amerikai publicisták a német államfő szerepzavaráról, a nácik tiltásáról, a zöldek adóemelési csomagjáról, az amerikai elnök határozatlanságáról.
Vannak Magyarországnak barátai, csak valahogy ők is utálnak minket.
A kínaival vetekedő gazdasági növekedés, stabil állami pénzügyek, üzletbarát gazdaságpolitika, csökkenő munkanélküliség – a számok tükrében ez a 21. századi Törökország. Az iszlamizmus és a szekularizáció között lavírozó kormányzat a bizonytalan uniós csatlakozás mellett kelet felé is tekintget. A két kontinensen átívelő, muzulmán többségű állam egyre inkább globális szereplővé válna. Ez a török gazdasági csoda, amelyet a magyar kormányfő is irigyel.
Obama lubickolhatott republikánus ellenfele egyes baklövéseiben.
A magyar kormány külön kérte információink szerint, hogy Ramil Safarov kiadatásának ügye ne legyen téma többet uniós fórumokon – ettől függetlenül a hvg.hu-nak nyilatkozó uniós diplomaták és elemzők egyetértenek abban, hogy az ügynek még messze nincs vége, és a kormány nem csak magának, az uniós kül- és biztonságpolitikának is sokat ártott a lépéssel.
Több magyar és amerikai külpolitikai törekvés is egybeesik, így ezek erősíthetik egymást - jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva csütörtökön Washingtonban Szijjártó Péter, a miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára.
Martonyi János külügyminiszter szerint jelentős előrelépést értek el az elmúlt két évben az alapvető külpolitikai célok megvalósításában, az országot ért nemzetközi kritikákat illetően pedig úgy látja, "a nehezén már túl vagyunk".
Orbán Viktor a múlt héten végre megmagyarázta híveinek saját politikája kettősségét, az immár kormánypolitikaként deklarált alakoskodás aligha tekinthető bizalomerősítő gesztusnak.
Az euroatlanti kötődés volt a leginkább látható az elmúlt két évben a magyar kormány külpolitikájában - nyilatkozta az MTI-nek Balázs Péter volt külügyminiszter. A Közép-európai Egyetem (CEU) tanára ugyanakkor annak a nézetének adott hangot, hogy a külpolitikát több belpolitikai gyökerű konfliktus árnyékolta be.
Az arab világgal való szorosabb kapcsolattartás jegyében folytatott hivatalos tárgyalásokat partnereivel Kövér László házelnök a Marokkói Királyságban.
A magyar külügyminiszter a Közép-Európai Egyetemen (CEU) tartott fórumán arról beszélt, az ország elkötelezett a minél mélyebb uniós integráció iránt.
Komolyan vehető hazai ellenzék híján még a nyugati országok és az IMF diplomáciai nyomásgyakorlása is kevés lehet ahhoz, hogy Magyarország visszaforduljon az elszigetelődés felé vezető útról - véli Deák András, a komment.hu egyik szerzője.
Az eddiginél gyorsabb és hatékonyabb nemzetközi szankciókat sürgetett az emberi jogokat megsértő diktátorok ellen a német kancellár. Angela Merkel pénteki külpolitikai beszédében hangsúlyozta, hogy a diktátorokat a jövőben "célzott szankciókkal" kell térdre kényszeríteni. A kancellár példaként Iránt és Szíriát említette.