szerző:
Folk György / Brüsszel
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A magyar kormány külön kérte információink szerint, hogy Ramil Safarov kiadatásának ügye ne legyen téma többet uniós fórumokon – ettől függetlenül a hvg.hu-nak nyilatkozó uniós diplomaták és elemzők egyetértenek abban, hogy az ügynek még messze nincs vége, és a kormány nem csak magának, az uniós kül- és biztonságpolitikának is sokat ártott a lépéssel.

“Szabadon bocsátása elfogadhatatlan és rendkívül csalódott vagyok, amiért az Európa Tanács által biztosított jogi keretekkel visszaélve történt mindez” – összegezte álláspontját a strasbourgi székhelyű emberjogi szervezet parlamenti közgyűlésének (PACE) elnöke Ramil Safarov kiadatása és szabadon engedése után.

Jean-Claude Mignon kijelentése különösen azok után sejtet rosszat hazánk külpolitikai megítéléséről, hogy Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára az ügy kirobbanása után kijelentette, transzparens módon egy nemzetközi egyezménynek megfelelően jártunk el, s így nincs takargatnivalója Magyarországnak. Ugyanezt mondta Orbán Viktor is lapunk kérdésére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem évnyitóján: arról beszélt, Magyarország demokratikus állam, így nincs szüksége titkos alukra. A miniszterelnök pénteki rádióinterjújában pedig azt mondta, ez a történet nem Magyarországról szól, hanem két másik országról; "ez nem a mi konfliktusunk".

Tüntetők égetnek magyar zászlót a jereváni magyar konzulátusnál.
©

Hű, de kínos

Hogy az ügy a magyar kormánynak is mennyire kínos, jól érzékelteti, hogy egy a hvg.hu által megkérdezett brüsszeli diplomáciai forrás szerint a kül- és biztonságpolitikai nagykövetek hét elejei ülésén Grúber Károly magyar követ (miután röviden tájékoztatta a kollégáit az ügyről), külön kérte, hogy az „ne legyen téma a külügyminiszterek tanácsában”. Ennek ellenére forrásunk szerint lehetséges, hogy a külügyminiszterek pénteki kihelyezett, informális ciprusi ülésén napirendre kerül Ramil Safarov kiadatása és további következmények is elképzelhetőek.

Még ha véletlen egybeesésnek is fogadjuk el, hogy éppen a Hegyi-Karabah Köztársaság függetlenségének évfordulójára időzítve engedték szabadon Safarovot, akkor is nehezen magyarázható, hogyan mérhette fel ennyire rosszul a magyar kormány a lépés a kaukázusi régió biztonságára gyakorolt hatását.

Karabahi örmény áldozatok sírhelyei. Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson!
©

Naivitás lenne azt feltételezni, hogy az ügyben döntést hozók nem voltak tisztában azzal, hogy Baku mit fog tenni Safarovval, miután a férfit 2006-ban az év emberének választotta az Azerbajdzsáni Nemzeti Demokratikus Párt, és köztudottan nemzeti hősként tisztelik. Ráadásul sajtóhírek szerint Örményország bécsi nagykövete a lépés előtt többször is figyelmeztette a magyar kormányt, ne adják ki az azeri foglyot Bakunak, mert az veszélyt hordoz a két szomszéd viszonyára nézve. Az átadás és szabadon bocsátás miatt pénteken az azeri fővárosba érkezett a NATO főtitkára, valamint egyszerre fejezte ki a térség biztonságának gyengítéséért aggodalmait Moszkva és Washington.

Ártott a közös ügynek

A hvg.hu-nak az ügy kényessége miatt név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő szerint többről van szó, mint hogy az Orbán-kormány lépésével tovább fokozta a dél-kaukázusi térség biztonsági kockázatát, a szunnyadó fegyveres konfliktus kiéleződésének esélyét.

Forrásunk szerint noha formálisan nincs is ilyen kötelessége a tagállamoknak, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája megkövetelné, hogy az azeri kiadatáshoz hasonló esetben Budapest előzetesen egyeztessen Catherine Ashtonnal, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének kabinetjével. Értesüléseink szerint ugyanakkor a Brüsszel által látott iratok alapján – amelyet a Magyar Nemzet által látott dokumentum is megerősít – valóban az azeri fél vette semmibe Budapestnek tett ígéretét. (Nemzetközi jogi szempontból viszont Magyarországnak egyértelműen joga lett volna arra, hogy vétót emeljen a kegyelemmel szemben, érthetetlen, hogy ezzel miért nem élt a kormány.) Lapunknak a tisztségviselő azt is elismerte, hogy a jogilag nem kötelező előzetes egyeztetés is jól mutatja a közös uniós külpolitika korlátait.

Magyar és örmény nemzeti lobogó a budapesti örmény katolikus templomban.
©

A Center for European Policy Studies elemzője, Hrant Kostanyan szerint a regionális konfliktus kiéleződése mellett nem csak a saját megítélésének ártott nagyban az Orbán-kormány, de a fentiek okán az EU közös külpolitikájának is. Szerinte rossz precedenst teremt, hogyha valaki egy EU-tagállamban súlyos bűntényt követ el, majd egy harmadik államban – amely nem mellesleg az EU keleti partnerségének haszonélvezője – bocsánatot nyer. Hiába zajlott a kiadatás bilaterális szinten, annak széles körű hatásai vannak a liberális demokratikus jogállam az Európai Unió által népszerűsített közvetítésére – magyarázta Kostanyan.

Az esetleges Azerbajdzsánt érintő uniós szankciókról Ashton szóvivője szerda este az örmény Szabadság rádiónak nyilatkozva elmondta: a szankciók nem lehetnek öncélúak, az unió számára a térség jövője a fontos. "Különmegbízottunk van a Kaukázusban, küldöttségeink a helyszínen, figyelemmel kísérjük a fejleményeket, és ezek alapján döntjük majd el, feltétlenül szükség lesz-e további lépésekre" – mondta Maja Kociancic.

"Aggasztó jel"

Jóval határozottabb hangot ütött meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hegyi-karabahi konfliktus rendezésével megbízott Minszk csoportja. Az amerikai, orosz, francia társelnökséggel működő tárgyalódelegáció Bécsben találkozott szeptember elején az örmény, majd az azeri külügyminiszterekkel, melynek nyomán közleményben tudatták: mélységes aggodalmukat fejezik ki és elítélik a baltás gyilkos szabadon engedésével okozott kárt és minden igyekezetet, amely hőstettként igyekszik feltüntetni a gyilkosságot.

Sylvana Kolaczkowska, a Freedom House „politikai átalakulás alatt álló nemzetekkel” foglalkozó programjának vezetője a hvg.hu kérdésre, hogyan befolyásolhatja hazánk globális politikai megítélését a fiaskó, azt mondta: mindenképpen aggasztó jel, hogy az alapjogok tiszteletben tartása nélkül közeledett a magyar kormány egy olyan országhoz, mint Azerbajdzsán. "A budapesti vezetés tisztában volt a következményekkel, mégis kockáztatott azt üzenve az IMF-nek és az EU-nak, hogy vannak más, a magyar gazdaságot támogatni hajlandó államok, amelyektől a belpolitikai harcok megvívása nélkül juthat támogatáshoz" – teszi hozzá a szakértő. "Optimista hangulatban ezt blöffnek is nevezhetnénk, de az utóbbi két év magyarországi eseményei tükrében nem lehetünk mindebben biztosak többé."

Örmény tüntetők a ciprusi magyar konzulátusa előtt
©

A hvg.hu-nak nyilatkozó egyik érintett nemzetközi szervezet szakértője azonban arra figyelmeztet, hogy függetlenül attól, mennyi valóságalapja van a magyar államkötvény-vásárlásról szóló találgatásoknak, az IMF-hitelmegállapodáson dolgozó magyar kormánynak nem fogják egyhamar elfelejteni amerikai és európai partnereink Orbánék meggondolatlanságát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Az EU aggódik a kegyelmet kapott azeri baltás gyilkos miatt

Önmérsékletre szólította fel Azerbajdzsánt és Örményországot Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Stefan Füle EU-biztos, akik egyúttal aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy elnöki kegyelmet kapott az örmény tiszttársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarov azeri katonatiszt.

MTI Világ

Zaklatják a magyar diplomatákat a baltás ügy miatt

A világ több pontján volt kisebb tiltakozó megmozdulás magyar külképviseletek előtt, amiért az örmény katonatársa meggyilkolása miatt életfogytiglanra ítélt azeri katonatisztet, Ramil Safarovot Magyarország átadta Azerbajdzsánnak, és ott az azeri elnöktől kegyelmet kapott - értesült az MTI Hírcentrum.

hvg.hu Itthon

Orbán a baltásról nem beszélt, csak az IMF-ről

A Magyar Nemzet szerint a kormánypárti képviselők megismerték az IMF követeléseit szerda este Sárváron, a kihelyezett frakcióülésen. A hvg.hu egyik kormányzati forrása szerint az azeri baltás gyilkos kiadatása okozta diplomáciai botrány sem Orbán előadásában, sem az azt követő képviselői kérdések révén nem került elő szerdán.

Nem jött be a német rendőröknek az aranyozott BMW

Nem jött be a német rendőröknek az aranyozott BMW

Összecsaptak a metrójegyár-emelés miatt tüntetők a rendőrökkel Chilében

Összecsaptak a metrójegyár-emelés miatt tüntetők a rendőrökkel Chilében

Mi van, ha szállítás közben összetörik a neten rendelt terméket?

Mi van, ha szállítás közben összetörik a neten rendelt terméket?

Vádalkut kötött az ügyész a Kuciak-gyilkosság kulcsfigurájával

Vádalkut kötött az ügyész a Kuciak-gyilkosság kulcsfigurájával

Meg akarták akadályozni a legnagyobb offshore-botrányról szóló film terjesztését, de nem sikerült

Meg akarták akadályozni a legnagyobb offshore-botrányról szóló film terjesztését, de nem sikerült

Radar 360: a szemetesben landolt Trump levele, elmaradhat a rendezetlen Brexit

Radar 360: a szemetesben landolt Trump levele, elmaradhat a rendezetlen Brexit