Jeszenszky Géza: Közép-Európa jövői
Van egy optimista és egy pesszimista forgatókönyv, utóbbi olyan drámákkal, amilyeneket ma még talán elképzelni sem merünk. És nagy kérdés, mennyire lesznek józanok a magyarok.
Van egy optimista és egy pesszimista forgatókönyv, utóbbi olyan drámákkal, amilyeneket ma még talán elképzelni sem merünk. És nagy kérdés, mennyire lesznek józanok a magyarok.
Értékmentes, realista külpolitikára esküszik Orbán Viktor, akinek mostanra az ENSZ az ellenségévé, Putyin a barátjává vált.
Miközben Visegrád immár csak a politikai kommunikáció által kreált fiktív térben értelmezhető, előtérbe kerülnek az együttműködés különféle alternatívái.
Putyin titokzatos látogatásai, a visegrádi országok szövetségének felbomlása, a magyar energiafüggőség helyzete, a kárpátaljai magyarság szenvedései, és Magyarország jelenlegi helyzete az Európai Unióban. Mi minden zajlik valójában a kormánypropaganda és a szlogenek kulisszái mögött a diplomácia és a külpolitika területén? Egyáltalán hogyan születik egy külpolitikai döntés? Erről is kérdeztük Magyarország uniós csatlakozásának egyik egykori előkészítőjét, Szűcs R. Gábor diplomatát annak apropóján, hogy Jól fésült ügyek címmel megírta visszaemlékezéseit.
A visegrádi csoport (V4) országai és az Egyesült Államok egymás természetes szövetségesei – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Washingtonban. Szijjártó hosszan sorolta, mi mindenben hasonlítunk, például a gazdaságpolitikában, és hízelgett Trumpnak "felszabadító erejű" kijelentéséért.
Az ENSZ-közgyűlésen részt vevő külügyminiszter román és horvát kollégájával is találkozott, és a velük szembeni nemzetközi nyomásgyakorlás szorgalmazásáról beszélt.
Szent-Iványi István írja az MSZP külpolitikai programját.
Mindenre ugrik a magyar diplomácia, fél Európával vitázik a kormány – írta kedden a Blikk, amely csinos kis térképes összeállítással illusztrálta a külpolitikai konfliktusokat.
Az Angela Merkel győzelmét ígérő szeptemberi német választások után végképp válaszút elé kerülhet az Orbán-kormány: a mag-Európához akar tartozni, vagy ingázni Nyugat és Kelet között – erről szól az e heti HVG összeállítása.
Gyökeres fordulatra van szükség: fel kell adni az obstruktív, Európa-ellenes retorikát és a közös építkezés akadályozását. Vélemény.
Milyen kockázatokat rejt a világ számára Oroszország és Kína erősödő hatalmi ambíciója, és az, hogy az Egyesült Államok új elnöke vonakodik attól az áldozatvállalástól, amelyet a mai egypólusú világrend fenntartása megkíván? – ezt elemzi Szent-Iványi István liberális politikus, aki 2015-ig Magyarország ljubljanai nagykövete volt.
Az új amerikai elnök színre lépésével eljött egy olyan világ, amiben a jól magalapozott diplomácia kapcsolatok egy Twitter-bejegyzés közzétételével semmissé válhatnak. Az alábbi cikk segít eligazodni, hogy melyik ország mire számíthat Trumptól.
Pontokba szedett véleménycikkben foglalta össze a Donald Trump megválasztásához kapcsolódó kérdéseket a Financial Times főszerkesztője, amelyben egyenlőségjelet tesz Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közé.
Az orosz–magyar külügyminiszteri találkozó szerdai sajtótájékoztatóján Szijjártó arról számolt be, hogy a jövőben magyar gyárak épülhetnek Oroszorszában, a beruházásokat az Eximbank finanszírozza majd. A magyar külügyminiszter szerint a nyugati országoknak nem kell aggódniuk az orosz diplomata budapesti látogatása miatt, és kikérte magának, hogy Magyarországot Moszkva trójai falovának nevezzék.
A republikánus elnökjelölt-aspiráns egyértelműen kártékonynak ítélte az elmúlt évek azon amerikai törekvéseit, hogy demokráciát exportáljanak más kultúrájú és más történelmű országokba. Elsődleges feladatának az iszlám radikalizmus és a terrorizmus elleni harcot jelölte meg.
Kádár János külpolitikája és nemzetközi tárgyalásai címmel jelent meg Földes György tollából egy új kötet, amelynek bemutatóján kiderült, az akkori külpolitikának nem ideológiai, sokkal inkább dollár- és rubelszerzési céljai voltak.
Áldás vagy átok a visegrádi államok új együttműködése? Egyelőre annyi látszik, hogy a menekültkérdésben tanúsított új egység nem diplomáciai, hanem belpolitikai előnyökkel jár, és félő, hogy az együttműködés közös nevezője a nacionalista, euroszkeptikus kelet-európai populizmus lehet.
Orbán Viktor Merkel szeptemberi győzelméért imádkozik a német választásokon – ez mutatja igazán, milyen opciói vannak. Azt jósolta, 2017 a lázadás éve lesz, de az eddigi választások épp ennek ellenkezőjét igazolják. A konzultáció lezárására írt beszédében szintet lépett az arrogancia – ami nem egy harcos, hanem egy magára maradó politikus reakciója.
Különben is kit érdekel, hogy mi Szijjártó véleménye Martin Schulzról?
A Kossuth Rádióban beszélt a külügyminiszter. Az indokok között előkerült Trump is.