szerző:
Balázs Péter
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ami most omladozik, az nem más, mint a második világháborút követő, sokáig szilárd és kiegyensúlyozott bipoláris világrend. Egyelőre azonban még áll a rendszer.

Mi vár ránk, mit kéne tenni?
A Beszélgetések a jövőről ötletgazdái a The Economist Open future cikksorozata hatására jutottak arra, hogy Magyarországon is meg kellene vitatni, milyen lehetőségeink vannak a következő évtizedekben. A HVG-ben és a hvg.hu-n fél éven át szakmai vita folyik egy-egy kiemelt témáról. A sorozat utolsó hónapjában a vita középpontjában a geostratégia, illetve a külpolitika áll. Szóljon hozzá ön is kommentben, vagy küldje el véleményét a [email protected] címre!
Friss cikkek a témában

A globális hatalmi szerkezet és az azt keretező normatív és intézményi struktúra valóban recseg-ropog, amint azt a vitaindító írás megállapítja. Ez részben omlásveszélyt jelez, részben teret nyithat egy új világrend számára. Az azonban erősen vitatható, hogy a hidegháború végén „új, egypólusú világrend jött létre”, amely rövid „aranykort” követően erodálódik. A szovjet összeomlás nyomán kétségkívül felrémlett az állva maradt nyugati pillér – az USA és a NATO – köré szerveződő, egypólusú világ képe, de ezt jelentős hatalmak nem támogatták, és Washington sem vállalta a vezetését, sőt mindinkább kihátrált hagyományos szerepeiből. Így az átmeneti unipoláris tényhelyzetből nem lett elfogadott és működő új világrend, helyette az elmúlt közel három évtized a szétesés, átrendeződés, bizonytalanság és útkeresés korszaka volt.

Ami most omladozik, az nem más, mint a második világháborút követő, sokáig szilárd és kiegyensúlyozott bipoláris világrend. Az építmény statikai alapja az erőegyensúlyon és a kölcsönös elrettentésen alapuló biztonság volt. Ezt a kényes konstrukciót piszkálja mostanában a rendszeren belülről Oroszország és az USA, és kezdte ki kívülről Kína, Irán, Észak-Korea, és nukleáris hatalom lett India is. Egyelőre azonban még áll a rendszer. A világ békéjére változatlanul az ENSZ Biztonsági Tanácsa ügyel, öt állandó tagja a kelet és a nyugat közötti hatalmi egyensúlyt demonstrálja, próbálja a gyakorlatban érvényesíteni.

A megingott világrend érdekessége az is, hogy míg a biztonság a kelet-nyugati katonai egyensúlyon nyugodott, az ENSZ és további nemzetközi szervezetek sora nyugati jogi és intézményi normákra épült, és azokat kérte számon a tagállamokon. A Szovjetunió szabad kezet kapott, hogy a hadserege által elfoglalt országokban bevezethesse a saját – állampárton és tervgazdaságon alapuló – rendszerét, amely súlyosan korlátozza az egyéni és kollektív szabadságjogokat, továbbá Kína is élhette otthon a maga kommunista rendszerű családi életét. Az ENSZ-családon kívüli nemzetközi szervezetek nagy részében azonban a Szovjetunió nem vett részt, Kína is távol tartotta magát (például a GATT-tól, amelynek egyébként alapítója volt).

A Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a GATT/WTO és társaik a piacgazdaság és általában a szabad nyugati világ értékeit, szabályait, nyelvezetét és szokásait terjesztették ki a glóbusz egészére, de a New Yorki-i (genfi, római, bécsi) székhelyű ENSZ-intézményekben is nyugati módra folyik az együttműködés. Ez a diplomáciai kultúra a kölcsönösen elfogadott normák, a jogi szabályozás és a tárgyalásos konfliktusrendezés eszközeit alkalmazza, eredménye a durva ütközések kiküszöbölése, vagy türelmes és konstruktív párbeszéddé szelídítése. A bipoláris biztonsági architektúra talapzatára nyugati szellemű, vagyis valójában unipoláris világrend épült fel. Ezért is tűnhetett úgy, hogy miután a szovjet pillér összeroskadt, a nyugati dominanciájú globális szervezetek – a NATO, IMF, OECD és társaik – révén az USA válik a világ meghatározó hatalmává.

A bipoláris világrend két tartóoszlopa azonban egymás kölcsönös erőterében létezett. Harmadik erő nem volt, a függetlenné váló és ébredező fejlődő világ csupán az ezredforduló táján kezdett gazdasági, majd katonai konkurenciát támasztani a korábbi két világhatalomnak, és kért szót a G20 informális keretében. Lehetséges, hogy a nyugati konstrukción az utóbbi években mutatkozó repedések a New York-i ikertornyok sorsát vetítik előre, és az egyik ledőlését egy idő múlva követi a másik? Erre ma van esély, mert a sebek súlyosak, habár még nem halálosak. Trump elnök a fennálló világrend alapjait támadja: visszalépett a párizsi klímaegyezményből, felrúgta az Iránnal kötött atomalkut, lemondta az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP), improvizált bűntető vámjaival a WTO sokoldalú világkereskedelmi elveit hágja át, nem csatlakozik az ENSZ migrációs ajánlás-gyűjteményéhez. Európát sem nézte jó szemmel, nekiment a NATO-nak és az EU-nak, de a kezdeti lendületből azután visszavett. Trump téved, ha azt hiszi: mindezzel Amerika erősödik.

Donald Trump sajtótájékoztatója a NATO csúcson 2018 július 12-én
©

Az Európai Unióban is válságos jelek mutatkoznak. A távozásra szavazott az Egyesült Királyság, amely az általa alapított lazább integrációt (EFTA) odahagyva, elsőként csatlakozott az alapító „hatokhoz”. Éles kanyarral letért a konstruktív együttműködés útjáról Magyarország és Lengyelország, amelyek a keleti szomszédok felzárkózó csapatát vezették. Ezek ma – másokkal együtt – a szuverén különállás mámorító érzését hirdetik, ami minden józan megfontolásnak ellentmond. (Nyolcan nem bírtuk fölemelni a zongorát, de egyedül sikerülni fog!)

Az EU ott hibázott, hogy saját sikerén felbuzdulva, a NATO kényelmes védőernyője alatt túlterjeszkedett: sok országot vett fel és sok (mintegy 20) ágazatban szorgalmazza az együttműködést. Politikai ambícióktól fűtve egyes területeken előreszaladt, azonban a schengeni rendszerből hiányzik a közös határfelügyelet és menekültügy, az eurónak nincs fiskális és bankuniós alátámasztása, közös külpolitika csupán a tagállami együttműködés szintjén létezik. Bebizonyosodott, hogy ezek az elsietett „könnyűszerkezetes” konstrukciók nagyobb viharoknak nem képesek ellenállni.

Oroszország azon mesterkedik, hogy visszaállítsa a bipolaritást, de a második világháború utáni világrend nem restaurálható, mivel az erőegyensúly, amelyre az épült, már nem létezik. Putyin is tudja, hogy a Nyugat előnyét képtelen behozni, ezért az ellenfelet igyekszik gyöngíteni, hogy ismét azonos szemmagasságból beszélhessen vele. Minden olyan eszközt bevet, ami sem nemzetközi korlátokba, sem a NATO területvédő szövetségébe nem ütközik. Intenzíven fegyverkezik és volt szovjet területeket foglal el Abháziától a Krímig, megjelenik Szíriában, támogatja a nyugat-európai szélsőjobb erőket és ügynökeként mozgat kormányokat (köztük a magyart). A Nyugat - ahelyett, hogy megpróbálta volna Oroszországot aktív és elkötelezett résztvevőként bekapcsolni egy új kollektív biztonsági rendszerbe - az EU és a NATO kiterjesztése révén igyekszik visszafoglalni a második világháborús szovjet-orosz expanzió szerzeményeit.

A kölcsönös expanziós szándék egyazon okban gyökerezik: a hidegháborút a nyugati gazdasági erőfölény döntötte el, a Szovjetunió és szövetségi rendszere széthullott, azonban politikai tekintetben ennek a bokszmeccsnek nem volt győztese, csupán az egyik fél kimerülten összerogyott. Elmaradt az eredményhirdető ünnepség és legfőképpen a háború utáni helyzetet meghatározó békekötés. A katonai erőegyensúlyt nem fogalmazták újra, hanem a korábbi bipoláris egyezmények élnek tovább, a szovjet szerződő fél helyébe jogutóda, az összezsugorodott orosz állam lépett. A befolyási övezetek határvonalait sem húzták meg a térképen, így mindkét fél nyomult előre, ameddig csak tudott. Ukrajnában szembe kerültek egymással, de itt sem közvetlen katonai eszközökkel ütköztek össze, mert a bipoláris korszakból örökölt fegyelem még féken tartja őket. Hasonló helyzet alakult ki a szíriai válságövezetben.

Kína is erősen terjeszkedik, főleg gazdasági tekintetben, az új selyemút terve már Európa szívéig hatol, Nyugat-Európában magas technológiai tartalmú tulajdonrészeket szerez, a 16+1 formátumban képes az EU keleti felét és annak szomszédait füttyszóval rendszeresen összehívni és beruházási ígéretekkel magához kötni (Budapest-Belgrád vasút). Odahaza nagy iramban fejleszti a közlekedést, fegyverkezik, támogatja a kutatást és az űrversenybe is benevezett.

A potenciális pólusok köre bővül, de új világrend felépítésének még nincsenek meg az előfeltételei. A helyzetet mindaddig nem lehet egyezségbe foglalni, amíg bármelyik nagy játékos úgy hiszi: képes a saját pozícióját javítani.

Most ebben a szakaszban vagyunk, rohamosan bomlik a régi szerkezet, miközben robbanásveszélyes erőpróbák zajlanak. Háború dúl Kelet-Ukrajnában, Szíriában, Irakban, Afganisztánban, nagyhatalmakkal a háttérben, de másutt is kitörhetnek fegyveres konfliktusok. A fő frontok azonban az új harctereken húzódnak: a kibereszközök, a mesterséges intelligencia, a technológiai háború, a hamis hírgyárak, a választási manipulációk mezején.

Tárgyalóasztalhoz akkor lehet ülni, ha a világban kialakul egy új erőegyensúly és azt a többség elfogadja. A békekongresszuson sokan foglalnak majd helyet, hogy pontosan kik, azt még nehéz lenne megjósolni, de nagyrészt már ott vannak a G20 tanácskozásain. Magyarország érdeke, hogy kövesse és jól értse a fejleményeket, a felálló új rendbe pedig erős szövetségesek oldalán lépjen be.

A szerző Magyarország volt külügyminisztere, egykori uniós biztos, a CEU tanára.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
6,8 millió forintba kerül majd a legdrágább iPhone 12 Pro

6,8 millió forintba kerül majd a legdrágább iPhone 12 Pro

Mandulás lett az idei év tortája – kihirdették a győztest

Mandulás lett az idei év tortája – kihirdették a győztest

Már meghaladja a 130-at a bejrúti robbanás után azonosított halottak száma

Már meghaladja a 130-at a bejrúti robbanás után azonosított halottak száma