Svédországi kutatók elemezték azt a három leletet, amelyekről kiderült, hogy tizenéves skandináv gyerekek rágták meg őket – nagyjából 10 ezer évvel ezelőtt. Még azt is meg tudták állapítani, milyen betegségben szenvedtek.
A sírhelyként szolgáló Menga Dolmen a spanyol kutatók szerint a megalitikus építkezés csúcsteljesítménye volt.
A kőkorszaki emberről eddig azt vélték a tudósok, hogy nomád, vándorló életet élt. Egy friss zambiai felfedezés nemhogy árnyalja a képet, hanem át is rajzolhatja a múltat.
Kérdéseket vet fel egy újonnan feltárt őskőkorszaki pattintott kőeszközkészlet azzal kapcsolatban, hogy pontosan melyik emberelőd-nemzetség találhatta fel ezeket a típusú szerszámokat.
Régészek egy vélhetően vadászszentélyként használt barlangban több állat koponyáját találták meg, és számos érdekes megállapítást tettek a kőkorszaki vadászok szokásairól.
Több tízezer évvel korábban ismerhették már azokat a kőkorszaki szerszámkészítési technikákat, amelyeket korábban az olduvai és acheuleani emberek eddig megismert kultúrájától eredeztettek – állapította meg a Kenti Egyetem antropológiai tanszékén készült új kutatás.
Már 300 ezer évvel ezelőtt, a kőkorszaki vadászó-gyűjtögető emberek is úgy használhatták közösségi hálójukat, mint ahogy a mai emberek. Az erről készült tanulmány egy nemzetközi kutatócsoport a Science Advances folyóiratban publikálta.
Korakőkorszaki sírrendszerre bukkantak régészek a németországi Neckar folyó térségében.
A Dél-Afrika területén élő kőkorszaki emberek túlélték a történelem legnagyobb vulkánkitörését 74 ezer évvel ezelőtt – állítja egy új tanulmány, amelyet kedden a BBC News ismertetett.
Szörnyű őskori mészárlás nyomait találták meg Frankfurt közelében. Az áldozatok főként férfiak és 12-13 éves gyerekek, nő csak kettő volt közülük. Az embereket valószínűleg megkínozták, agyonütötték, majd gödörbe vetették.
Kizárólag bálnák bőrén élő kagylók maradványait fedezték fel kutatók a spanyolországi Nerja közelében található barlangoknál, amiből arra következtettek, hogy már a kőkorszaki ember is fogyaszthatott bálnahúst.
Kőkorszaki európaiak előbb jártak Észak-Amerikában, mint indiánok: 10 ezer évvel megelőzték őket - erre következtetnek amerikai kutatók legújabb vizsgálataik alapján.
Kőkorszaki európaiak előbb jártak Észak-Amerikában, mint az indiánok.
A legrégebbi európai halcsapdákat tárta fel Oroszországban, Moszkva közelében egy nemzetközi kutatócsoport. A leletek korát 7500 évesre becsülik.
A paleolitikum "fallikus művészetéről" közöl tanulmányt az Amerikai Urológiai Társaság folyóirata, a The Journal of Urology. A cikk spanyol szerzői szerint az őskőkori európai férfiak rituális és társadalmi célból tetoválással, "piercinggel", hegekkel látták el nemi szervüket.
Az emberiség tán legrégebbi "műtermére" bukkantak kutatók, a leletek alapján úgy tűnik, már százezer évvel ezelőtt is állítottak elő színes festéket dekorálásra.
Az első ősemberek 250 ezer évvel korábban megtelepedtek Nagy-Britanniában, mint ahogyan azt korábban sejtették a tudósok. A norfolki partvidéken végeztek ásatásokat a régészek, amikor pattintott kőeszközökre bukkantak, amelyek emberi megmunkálás nyomait viselik magukon – adta hírül a Guardian brit lap, a Nature-ben megjelent friss tanulmányra hivatkozva.
Egyre kevesebb fiatal jelentkezik szakmunkástanulónak, ezáltal nagyon nagy a hiány az adott szakmákban. A német szakmunkások és kisiparosok érdekképviseleti szervezete, a Das Handwerk kampányfilmben mutatja be, hogy hova jutna az emberiség a szakmunkások nélkül – olvasható az Adrenalin blogon.
Már a korai neolitikumban is végeztek végtagcsonkolást, mégpedig fájdalomcsillapítással, viszonylag csíramentes (aszeptikus) környezetben, legalábbis erre utalnak egy hétezer éve élt férfi földi maradványai, akinek sírjára Franciaországban bukkantak. A leletről az Antiquity című szakfolyóiratban számoltak be.
Egy történelem előtti időkből származó épületre bukkantak izraeli régészek Ramat Avivban, Tel-Aviv egyik északi külvárosában a Haaretz című lap tudósítása szerint.
