Tovább nőttek a lánctartozások az építőiparban a járvány miatt
2021-ben mintegy 360 milliárd forintot fizetnek késve a teljesítésekért.
2021-ben mintegy 360 milliárd forintot fizetnek késve a teljesítésekért.
A lánctartozást bünteti az új Polgári Törvénykönyv, de azokra a jóhiszemű vállalkozókra is lesújt, akik azért nem tudnak fizetni, mert nekik sem fizetett a partnerük. Korábban a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Most már mindenképpen meg kell ezt tennie.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) kezdeményezte a kormánynál a hétfőn parlament elé került, a lánctartozások megállítását célzó törvényjavaslatot, amelytől szakmai vélemények szerint akár 30-40 százalékkal is csökkenhet a perek száma - mondta Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke szerdán az MTI-nek.
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) felállításával szeretné a kormány megakadályozni a lánctartozások kialakulását, illetve jövőbeni újratermelődését az építőiparban a nemzetgazdasági miniszter által a parlamenthez hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint, amely emellett a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításokat is tartalmaz.
Egyáltalán nem szerepelnek a beszállítók a lánctartozás elleni tervezetben, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium készített, pedig a szerződések jelentős részénél ők felelnek a projekt összköltségének több mint feléért – erre hívták fel a Napi Gazdaság figyelmét építési piaci szereplők. Szerintük sokkal egyszerűbb és igazságosabb lenne a rendszer, ha a lánctartozások okozóját a probléma keletkezésének helyén büntetnék.
A lánctartozások aránya is nőtt a GVI felmérése szerint.
Az elvégzett munka 4-5 százalékát valószínűleg soha nem fogják kifizetni.
Az építési vállalkozók érdekvédelmi szervezete kifogásol pár részt a törvényben, ezek az alvállalkozókat, a lánctartozásokat érintik. A Miniszterelnökség hajlik a megegyezésre.
Az építőipari, mintegy 250 milliárd forintra becsült lánctartozások hozzávetőleg fele sose lesz kifizetve – állítja az egyik szakmai szövetség vezetője. A múlt évben rekordra futott a megszűnt cégek száma az ágazatban.
Új, ingyenes cégtárat indított az Opten Kft. és a Corvinus Egyetem. A cél az üzleti kultúra fejlesztése.
Augusztus 12-étől működik a tervezési, építési, kivitelezési szerződésekkel kapcsolatos vitás ügyek megoldását segítő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv – erre hívta fel a figyelmet csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Óriásfestménnyel demonstráltak a lánctartozások miatt Nagykanizsán, pénteken: a tüntetők mintegy 600 négyzetméteres szakadékot festettek a vásárcsarnok elé.
Szigorítja a fizetési határidőket és a késve fizetés esetén alkalmazható szankciókat a Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-el hatályos pénzfizetésre vonatkozó szabályozása. Vajon az új szabályozás képes-e csökkenteni a jelenleg jellemző magas fizetési határidőket és késéseket, valamint a körbetartozásokat? Idén a magyar cégekre jellemző átlagos fizetési határidő Magyarországon 28 nap, a késedelem pedig 24 nap. A számlák ötödét eddig 30 napnál nagyobb határidőre fizették.
Egyebek mellett a minimális rezsióradíj meghatározásával, valamint a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működtetésével is arra ösztönzi a kormány az építőipar szereplőit, hogy tisztességesen tevékenykedjenek. A 2013-ra érvényes minimális építőipari rezsióradíj mértékét is meghatározó BM-rendelet csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben.
Az építési vállalkozói díjnak tartalmaznia kell az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat, amelyet a közbeszerzéseknél vizsgálnia kell az ajánlatkérőnek - ezek a szabályok is szerepelnek a kormány honlapján olvasható rendelettervezetben, amelynek fő célja, hogy megakadályozza az építőipari lánctartozás kialakulását.
Március közepétől Magyarországon is kötelező lesz 30 napon belül kifizetni a beszállítóknak az árut, illetve a szolgáltatásokat, egy tavaly elfogadott uniós irányelvet kell addig beemelni a hazai jogrendbe. Az építőipar gondjait ez nem oldja meg, legfeljebb enyhíti a problémákat - írja a Népszava.
A vállalatok a korábbinál kevesebb pénzből oldják meg a rendezvényeik megszervezését, van néhány terület, amelyet igen kedvezőtlenül érintett a válság, de olyan is akad, amely továbbra is jól prosperál. A vállalatok az elmúlt néhány évben erre nemcsak kevesebbet költenek, hanem itt is megjelent a körbetartozás.
Szerződésmintákkal és az elvégzett munka átadásának visszatartásával akadályozná meg a kormány a lánctartozásokat. Az erről szóló határozat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
A kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével megvizsgálja, hogy kibővíthető-e a Ka-Vosz Zrt. tevékenysége az építtetői fedezetkezelői üzletággal jövő július 1-től – idézi a Napi Gazdaság a Magyar Közlönyben megjelent döntést.
Teljességgel illogikus folyamatok folynak a "romágazatban", az építőiparban, ahol sokévi "lopás, csalás, hazudás" is csak arra volt elég, hogy tönkremenjen. Az ágazatot eluralta a gátlástalanság és a totális reménytelenség, a cégek mellett komplett magánvagyonok foszlottak semmivé. Az [origo] ágazati gyászjelentése.