A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A megkövesedett Baminornis zhenghensis madarat a Fucsien tartománybeli Csengho megyében fedezték fel, ahol a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) alá tartozó gerinces paleontológiai és paleoantropológiai intézet (IVPP) és a fucsieni geológiai kutatóintézet tudósai által készített tanulmányban arra a felfedezésre jutottak, hogy a fosszília rövid farka egy összetett csontban, az úgynevezett farkcsíkcsontban végződik, amely a modern madaraknál egyedülállóan jelen van.
A kutatócsoport tudósai szerint ez azt jelzi, hogy a modern madarak testfelépítése a késő jura korszakban alakult ki, 20 millió évvel korábban, mint ahogyan azt a múltban ismerték.
„A madár a vonások egyedülálló kombinációját mutatja, beleértve a modern váll- és medenceöveket, valamint a nem őslényszerű dinoszauruszszerű kezet, ami nagyon érdekes és ellentmondásos jelenség” – mondja Vang Min, a kutatócsoport vezető tudósa.
A Kínában feltárt Baminornis zhenghensis madár maradványainak művészi ábrázolása
Csou Csung-ho / Reuters
„Ez úttörő felfedezés. Megdönti azt a korábbi álláspontot, hogy az Archaeopteryx ősmadár volt az egyetlen madár, amelyet a jura korszakban találtak” – jegyzi meg Csou Csung-ho, a CAS akadémikusa. Vang hozzáfűzi, hogy az új felfedezés alapján tudósaik azt feltételezik, hogy a legkorábbi madarak megjelenése még korábbi időre, valószínűleg 172 millió és 164 millió évvel ezelőttre tehető.
A tudósok feltételezése szerint a Baminornis zhenghensis körülbelül 100 grammot nyomott, mérete pedig egy házipapagájéhoz volt hasonló és mocsaras vidéken élt.
„Rövidített farka és lapockájának fejlettebb szerkezete arra enged következtetni, hogy repülései képességei felülmúlták az Archaeopteryxét, de a hiányos fosszília miatt nem tudjuk pontosan meghatározni a repülési testtartását” – mondja Vang.
A Nature tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a helyszínen találtak egy másik fosszíliát is, amely egy furcula, azaz villaszerű csontból állt. Az elemzések alapján a madarak kréta kori, az úgynevezett Ornithuromorpha csoportjába tartoztak. „A két fosszília felfedezése azt jelzi, hogy legalább két madárfaj élt a Csengho-faunában” – jegyzi meg Vang.
Csou hozzáteszi: ezek a fosszíliák a madarak korábbi eredetére utalnak, és az eddigi legerősebb bizonyítékot szolgáltatják arra, hogy a madarak a jura korszakban terjedtek el és a korszak végére kezdtek el diverzifikálódni.
(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
