Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.
Magyar kutatók terveznek olyan beszédfelismerő szoftvert, amivel már korai fázisában fel lehetne ismerni a demenciát.
Néhány tudós azt feltételezi, hogy a Marson egykoron "élet" lehetett, magyar kutatók nemrég pedig újabb, ezt erősítő eredményekkel álltak elő.
Néhány évtized múlva magyar fejlesztésű űrszonda is eljuthat a Marsra, a fiatal mérnököknek pedig már most sem kell külföldre menniük, ha érdekes csillagászati kutatásokhoz akarnak csatlakozni – mondta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.
A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, eredményük utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé.
Hogyan lehet mesterséges intelligencia segítségével pontosabban megérteni a daganatos betegségek kialakulását és az agy működését? Melyek a bölcsőde, az óvoda, az iskola vagy az egyetem elkezdésekor a hatékony alkalmazkodás kulcstényezői? Mi segíti a nehézségekkel való sikeres megküzdést? Milyen szerepük volt a papoknak és lelkészeknek a falvakban és kisvárosokban a történelmi Magyarországon és Erdélyben? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ az MTA Lendület programjának ez évi nyertesei. Az idei 21 új kutatócsoporttal együtt eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult. Az MTA 2018-ban 3,54 milliárd forintot fordít a kutatócsoportok támogatására.
Két orvostudományi, egy matematikai és egy politikatörténeti magyar projektre is megadták az Európai Kutatási Tanács önálló csoporttal rendelkező kutatók számára kiírt pályázati támogatást. A nyertesek ötéves, legfeljebb 2 millió eurós, azaz több mint 600 millió forintos támogatással járó kutatási programot indíthatnak el.
Amíg a Cassini-Huygens küldetés szondája oda nem ért a Szaturnuszhoz, a tudósok úgy gondolták, a Naptól ennyire távol nem lehetnek adottak az általunk egyetlenként ismert élet feltételei. De aztán a Cassini az egyik holdon olyan gejzíreket kezdett fotózni, amelyek irdatlan mennyiségű vizet és jeget lövellnek a világűrbe.
Magyar kutatókat és a kecskeként élő férfit is díjaztak idén anti-Nobel-díjjal. Az elismerést olyanok kapják, akik kutatásai előbb megnevettetik, aztán elgondolkodtatják az embereket.
Orbántól nem kapnak pénzt a tanárok, Győrből mennének az orvosok, magyar kutatók is dolgoztak a "Szent Grál-projekten", kiderült, kik voltak a kölni zaklatók, feltárult II. János Pál titka. Így indult a hét.
Hazai kutatók fényt derítettek a közelmúltban a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának, a Nereidának néhány titkára a Kepler-, a Herschel- és a Spitzer-űrtávcsövek segítségével - közölte kedden honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.
A klímaváltozás megértése érdekében indulnak el az Ojos del Salado vulkánra magyar kutatók. A tervek szerint több hetet töltenek majd a 200 kilométeres körzetben lakatlan hegyen.
Az MTA-ELTE Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport csatlakozik a jelenleg tervezett legnagyobb nemzetközi égboltfelmérési projekthez, a hamarosan induló LSST (Large Synoptic Survey Telescope) programhoz.
Magyar tanulmányt közölt a kvantummemória használatának eredményeiről a Nature Nanotechnology folyóirat.
A szegedi kutatókból álló turistacsoportot 2012. január 17-én érte támadás Etiópia Afar térségében, az Erta Ale vulkán közelében. A merényletben életét vesztette az 53 esztendős Fábián Tamás szegedi geográfus, a 39 éves kutató bőrgyógyász Szabad Gábor, valamint két német és egy osztrák állampolgár.
A világ legmagasabb aktív vulkánjának, az Ojos del Saladónak környékét korábban senki sem vizsgálta, a magyarok az elsők. A földbe ásott műszerekkel a klímaváltozást mérik - számolt be a hirado.hu.
Elsősorban a természettudományos területen várható a következő években az oktatói és kutatói karban a szakemberhiány.
Magyar kutatók elemezték elsőként az eddigi legnagyobb energiájú részecskeütköztetésekből származó eredményeket - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
