A Wigner Fizikai Kutatóközpont (FK) munkatársai egy olyan optikai chipet fejlesztettek ki, amely alkalmas ultrarövid időtartamú lézernyalábok fázisának mérésére. Az eszköz fontos szerepet játszik majd a fény és az anyag kölcsönhatásának megismerésében, így a jövőben hozzájárulhat az elektronikus áramköröknél gyorsabb rendszerek kifejlesztéséhez.
A Föld legidősebb és legnagyobb élőlényei közé tartozó, növényeket megbetegítő tuskógombafajok (Armillaria) fertőzőképességének genetikai hátterét vizsgálták nemzetközi együttműködésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
A kutatás eredménye utat nyit olyan terápiák kifejlesztése előtt, amelyekkel megelőzhető lehet a terápiának ez a mellékhatása.
Beszédelemzésen alapuló, a depresszió felismerését segítő nyelvfüggetlen szoftvert fejlesztenek közösen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem szakemberei.
Különleges felfedezést tettek a chicagói Field Természettudományi Múzeum munkatársai, magyar régészekkel közösen – szokatlan módon arra derült fény, hogy egy másolatnak gondolt kard valójában nagyon is eredeti.
Akár az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, a skizofrénia, a krónikus fájdalom és az epilepszia neuronális alapjai is jobban érthetőek lesznek magyar kutatóknak köszönhetően.
A központ 1954-es alapítása óta a tudomány egyik fellegvára, legfőbb feladata a Világegyetem keletkezésének kutatása.
A hollandiai Erasmus Medical Center és a svéd Linköpping Egyetem munkatársa, Radó Márta Müller segítségét kérte, hogy az ügy kerüljön napirendre, mivel több országban már tilos az autóban dohányozni.
Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.
A porszemcsék érdekessége, hogy nem visszaverik, hanem elnyelik a Napból érkező sugárzást, ezzel melegedést okozva a légkörben.
A gyermeki kíváncsiságnak köszönhetően bukkant egy eddig ismeretlen baktériumtípusra a Szent István Egyetem kutatója.
Magyar kutatók szerint nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy a koronavírus közvetlenül a tüdőbe jusson, még akkor is, ha egy fertőzött köhögését lélegzi be valaki. A belélegzett vírusok nagy része ugyanis az orrüregben, a szájüregben és a torokban tapad meg.
A Science az idei év legérdekesebb 10 tudományos közleménye közé sorolta Domokos Gábor, a BME Építészmérnöki Kar egyetemi tanára és szerzőtársai írását.
Egy nemzetközi együttműködés keretében, magyar kutatók részvételével sikerült áttörést elérni a Covid–19 egyik kulcsfehérjéje, a fő proteáz működésének gátlásában – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
A kísérlet eredetileg mentőakció lett volna, ám egész más jött ki belőle: a lapátorrú tok és a vágótok hibridje.
Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.
Magyar kutatók terveznek olyan beszédfelismerő szoftvert, amivel már korai fázisában fel lehetne ismerni a demenciát.
Néhány tudós azt feltételezi, hogy a Marson egykoron "élet" lehetett, magyar kutatók nemrég pedig újabb, ezt erősítő eredményekkel álltak elő.
Néhány évtized múlva magyar fejlesztésű űrszonda is eljuthat a Marsra, a fiatal mérnököknek pedig már most sem kell külföldre menniük, ha érdekes csillagászati kutatásokhoz akarnak csatlakozni – mondta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.
A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, eredményük utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé.
