A páciens egészségi állapotára, de akár a jövőben kialakuló betegségeire is következtetni lehet az anyagcsere-folyamatokból a jövőben egy új módszernek köszönhetően, amelyet a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) kutatói fejlesztettek ki.
Komoly lépést tettek az öregedés megértése felé az ELTE genetikusai, Vellai Tibor és Sturm Ádám. Kutatásuk szerint a DNS mobilis részei, vagyis a transzpozábilis elemek mozgásuk következtében túlságosan destabilizálják genetikai kódunkat, ami az öregedés hátterében állhat.
Szinte mindig éberen figyelnek a kutyák az emberi hangokra, derül ki az ELTE friss kutatásából.
Már szabadalmaztatják azt az új módszert, mely áttörést hoz egy, a terhesség első trimeszterében kialakuló betegség felismerésében.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont (FK) munkatársai egy olyan optikai chipet fejlesztettek ki, amely alkalmas ultrarövid időtartamú lézernyalábok fázisának mérésére. Az eszköz fontos szerepet játszik majd a fény és az anyag kölcsönhatásának megismerésében, így a jövőben hozzájárulhat az elektronikus áramköröknél gyorsabb rendszerek kifejlesztéséhez.
A Föld legidősebb és legnagyobb élőlényei közé tartozó, növényeket megbetegítő tuskógombafajok (Armillaria) fertőzőképességének genetikai hátterét vizsgálták nemzetközi együttműködésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
A kutatás eredménye utat nyit olyan terápiák kifejlesztése előtt, amelyekkel megelőzhető lehet a terápiának ez a mellékhatása.
Beszédelemzésen alapuló, a depresszió felismerését segítő nyelvfüggetlen szoftvert fejlesztenek közösen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem szakemberei.
Különleges felfedezést tettek a chicagói Field Természettudományi Múzeum munkatársai, magyar régészekkel közösen – szokatlan módon arra derült fény, hogy egy másolatnak gondolt kard valójában nagyon is eredeti.
Akár az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, a skizofrénia, a krónikus fájdalom és az epilepszia neuronális alapjai is jobban érthetőek lesznek magyar kutatóknak köszönhetően.
A központ 1954-es alapítása óta a tudomány egyik fellegvára, legfőbb feladata a Világegyetem keletkezésének kutatása.
A hollandiai Erasmus Medical Center és a svéd Linköpping Egyetem munkatársa, Radó Márta Müller segítségét kérte, hogy az ügy kerüljön napirendre, mivel több országban már tilos az autóban dohányozni.
Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.
A porszemcsék érdekessége, hogy nem visszaverik, hanem elnyelik a Napból érkező sugárzást, ezzel melegedést okozva a légkörben.
A gyermeki kíváncsiságnak köszönhetően bukkant egy eddig ismeretlen baktériumtípusra a Szent István Egyetem kutatója.
Magyar kutatók szerint nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy a koronavírus közvetlenül a tüdőbe jusson, még akkor is, ha egy fertőzött köhögését lélegzi be valaki. A belélegzett vírusok nagy része ugyanis az orrüregben, a szájüregben és a torokban tapad meg.
A Science az idei év legérdekesebb 10 tudományos közleménye közé sorolta Domokos Gábor, a BME Építészmérnöki Kar egyetemi tanára és szerzőtársai írását.
Egy nemzetközi együttműködés keretében, magyar kutatók részvételével sikerült áttörést elérni a Covid–19 egyik kulcsfehérjéje, a fő proteáz működésének gátlásában – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
A kísérlet eredetileg mentőakció lett volna, ám egész más jött ki belőle: a lapátorrú tok és a vágótok hibridje.
Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.
