Bár a pénzügyi kultúra fejlesztésére szánta könyvét Matolcsy György, oktatási célokra a kötet teljességgel alkalmatlan. Legfeljebb a tények semmibevételét, a folyamatok egyoldalú bemutatását, az elhallgatásokat lehetne tanítani belőle. A HVG újraolvasta a jegybankelnök gondolatait.
Először szólalt meg a jegybankelnök, mióta az MNB-alapítványok költései nyilvánosak, de nem az alapítványi ügyekről tájékoztatott. Egy könyvbemutatón azt mondta, az MNB a jegybanktörvényben rögzített feladatának tesz eleget, amikor a pénzügyi intézményekre kirótt bírságokból származó bevételeket a lakosság gazdasági ismereteinek bővítésére használja fel.
368 alkalommal tűntek fel meg nem nevezett magánszemélyek az MNB-alapítványok támogatottjai között a múlt pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokban. Nevüket a személyes adatok védelmére hivatkozva nem árulták el. Az adatvédelmi ombudsman szerint ennek nem kéne így lennie.
A Fidesz közlése alapján a párt politikusai már-már provokációnak fogják fel, hogy egy újságíró kérdezi őket. Különösen, ha a jegybank függetlenségéről van szó, amire utoljára 2012-ben voltak igazán érzékenyek.
Joób Sándor március 1-jével kezdte meg munkáját az MNB-alapítványoktól busás támogatást kapott kiadó portáljánál. Mint mondta, szeretné visszaállítani a VS-től kapott fizetése közpénz jellegét, ezért a pénzt egy olyan alapítványnak fogja eljuttatni, amely azt átlátható módon költi el. Mindezt VS-es kollégái és az újságírók becsülete érdekében is teszi - közölte.
Elsőként Joó Hajnalka, a Századvég-iratokat kiperlő újságíró távozásáról értesült a nyilvánosság, majd Rovó Attila rovatvezető és Munkácsy Márton szerkesztő, illetve az Indextől igazolt Joób Sándor is felmondott. Távozik a VS-től a hvg.hu két korábbi munkatársa, Kovács Áron és Kósa András, valamint Dzindzisz Sztefan, Szedlák Ádám és Bátorfy Attila újságírók is. Joó azt írta, a szerkesztőség ugyan függetlenül működik, de az ő elveivel és ízlésével nem fér össze, hogy az MNB közpénzzel támogatta meg a kiadót.
Polt-Palásthy Marianna, aki a jegybank személyzeti főnöke is, két Pallas-alapítványban is felügyelőbizottsági tag, az alapítványok által létrehozott oktatási cégben pedig szintén fb-tag. A felügyelőbizottság feladatai közé tartozik az adott alapítvány működésének és gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése.
Péterfalvi Attila rábólintott a törvényalkotási bizottság ülésén a tervezett módosításra, ami az Alkotmánybíróság kifogásait lenne hivatott közömbösíteni. A módosítás szerint az MNB továbbra is védhetné saját társaságai adatait, ha azok kiadása veszélyeztetné az adott cég "versenyképességét". Az MNB-alapítványokat viszont az ÁSZ ellenőrizhetné.
Bár Matolcsy kormánytagként aktívan részt vett az állami vezetők juttatásainak megkurtításában, ma jegybankelnökként négyszer annyit keres, mint Orbán Viktor. A parlamentben Bárándy Gergely MSZP-s képviselő vonta kérdőre emiatt.
A jegybank 1,8 milliárd forintért kötött szerződést a kormányközeli céggel három évre, bér a Tárki-féle konzorcium 40 százalékkal olcsóbban vállalta volna a megbízást. A legutóbb ismertetett gazdaságiközhangulat-felmérést piaci szereplők szerint négyszeres-hatszoros áron vállalta a Századvég.
Nincs garancia arra, hogy az MKB ismeretlenség homályából előtörő vevői határidőre fizetnek. Ekkor ugyan az üzlet nem jön létre, de a késlekedés növelheti az állam veszteségeit. A tranzakció végső szaldója azon múlik, hogyan sáfárkodnak az erre felhatalmazott szervezetek az államon maradt rossz banki résszel.
Azon töri a fejét Matolcsy György jegybankja, hogy hazahozná a belföldön történő bankkártyás fizetések elszámolását. Ám van egy bökkenő: beleölnek egy csomó pénzt, aztán talán alig lesz bank, amelyik igénybe venné ezt a szolgáltatást, és a végső cechet pedig a magyar adófizetők állhatják. A félelem is vezérelheti a kormányzatot, hogy mégis meglépje ezt, kerül amibe kerül: az oroszokat az USA képes volt pár napra megbénítani azzal, hogy a Visa és a Mastercard felfüggesztette az orosz kártyák tranzakcióinak elszámolását.
"Légből kapott az a gondolat, hogy Magyarországon létezik árfolyamküszöb" – mondta a jegybank alelnöke arra, hogy úgy tűnik, mintha a jegybank nem engedné 310 forint alá az euróárfolyamot. Nagy Márton nem tartja szerencsésnek, hogy az S&P hitelminősítő értékelésében politikai kérdésekkel is foglalkozik.
Az ingatlanvásárlások és a tőzsde megvásárlása miatt is kutakodhat az Európai Bizottság – legalábbis ez hámozható ki a Demokratikus Koalíció közléséből.
Hatalmas, 700 millió forint bírságot kevert le az MNB egy Seychelle-szigeteki és egy panamai cégre, amely magyarok pénzét is gyűjtötte – csak épp nem volt rá engedélye.
Aki nagy címletű bankjegyet vált a postahivataloknál, az kezelési díjat kell hogy fizessen. Extrém esetben egy húszezres felváltása 1450 forintba is kerülhet.
A parlamenti elnök pár napja még azt mondta, ez bizony közpénz, most pedig aláírta azt a jogszabályt, ami szerint meg nem tartozik a közre, hogy mi lesz ezeknek a pénzeknek a sorsa. Áder János államfőnek öt napja van, hogy eldöntse, az AB-hez fordul-e vagy aláírja a törvényt.
A bíróságok előtt eddig nem volt kérdés: a jegybank alapítványaiba pumpált pénz is közpénz, amivel el kell(ene) számolni. Épp ezért fogadtatta el a kormányzat egyéni képviselői indítványra rapid módon azt a törvényt, amely szerinte visszamenőleg is megteremti a jogalapját annak, hogy titokban tarthassák, mi történik ezzel a 260 milliárd forinttal. A kormánypárt sem biztos abban, hogy az új törvény nem sérti az Alaptörvényt, de amíg ez kiderül, a jegybank az alapítványaival együtt szabadon titkolózhat. Hacsak nem lép Áder János államfő.
A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a köztársasági elnök nem írja alá a jegybanki törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy az MNB-alapítványokba áttolt közpénzek felhasználása titokban maradjon.
A Matolcsy György unokatestvérének érdekeltségébe tartozó NHB Bank úgy nyerte meg a bedőlt Buda-Cash ügyfélvagyonára kiírt pályázatot, hogy nem is felel meg az egyik alapvető feltételnek. Nem rendelkezik ugyanis országos hálózattal, márpedig ez a Buda-Cash-károsultak nagy száma miatt kötelező előírás volt a pályázatban. Kérdés, ezek után mit lép az MNB, hiszen a jegybanknak kellene szentesítenie az ügyletet.
