Donald Trump komolyan vehető bizonyíték nélkül kirúgta a gyenge munkaügyi statisztikát közlő hivatal vezetőjét, úgyhogy mostantól azt kell figyelni, nem nyúlnak-e bele az ez utáni adatokba. Olyan példa nem egy volt, amikor sikerült bebizonyítani, hogy a politika érdekei mentén piszkálták meg a számokat, de van néhány fontos részlet, amire érdemes figyelnie annak, aki trükközést sejt.
Egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kilátásba helyezték, amely feltárja az elkövetett hibákat.
A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint hamarosan dominánssá válhat a szándékgazdaság, ahol a cégek a mesterséges intelligencia segítségével manipulálják majd az emberek döntéseit.
Közel két évtized alatt majdnem 2500 alkalommal hivatkozták azt a tanulmányt, amelyet most visszavonnak szerzői egy képmanipuláció miatt. Pedig fontos megállapítás volt benne.
Megkongatta a vészharangot egy spanyol tudós az Európai Unió mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos szabályozása miatt. Ignasi Beltran de Heredia Ruiz szerint a szóban forgó rendeletnek korlátoznia kell(ene) az új technológia azon képességét, hogy miként hat az emberek tudatalattijára, azonban a kutató szerint a folyamatos módosítások felhígították az eredetileg elég határozottan megszabott tilalmat.
Li Dzse Jong az ítélethirdetés előtti utolsó tárgyaláson tagadta a vádakat.
A Spotify állítja: nem lehet pénzt szerezni a saját, 30 másodperces „zeneszámok” végtelenített lejátszásával, szemben az interneten terjedő legendával.
Újból kiderül, hogy hogyan működik a propagandagépezet.
Minden bizonnyal egy per miatt küldte pihenőre a Twitter logójaként használt ikonikus kék madarat Elon Musk. A keresetben a dogecoin árfolyamának manipulálásával vádolják a milliárdost – és most ismét ez történt.
Tapasztalatból tudják ezt a manipulátorok áldozatai.
„Kiváltképp fontos, hogy megosszuk az információt arról a borzadalomról, melyet Oroszország mért Ukrajnára” – mondta az ukrán elnök.
Karácsony Gergelyt is megpróbálta átverni korábban az az orosz humorista duó. Kijev polgármesterét utánozzák, az ő nevében igyekeznek tárgyalni nyugati városok vezetőivel.
Belezuhantunk az áltudományok, a tudományellenesség és az összeesküvés-elméletek üregébe, amelyet a közösségi média és a koronavírus-járvány csak tovább mélyített – állítja a Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében készült, Sarlatánok kora című tanulmánykötet. A könyvben szakemberek segítségével járják körül az áltudományok vonzerejének okait és veszélyeit.
Az érzelmi zsarolás a szeretet álcája mögé bújva (és sokszor valódi szeretettel keveredve) az erős kötődés miatt sokáig láthatatlan maradhat.
Választásainkat, véleményünket, vélekedéseinket hajlamosak vagyunk mélyen a magunkénak érezni.
Sokkal több szép és jó dolog történik velünk, mint égbekiáltó rossz, de a negatív tapasztalás a sötétségbe vihet minket. Engedjünk ennek az erőnek?
Egy hónap alatt csaknem 550 ezer, vagyis óránként átlagban 760 válasz érkezett eddig a kormány legújabb nemzeti konzultációjára. A hivatalos közlés hitelességét számos körülmény rontja, de egyelőre népszerűbbnek tűnik ez a konzultáció, mint ami a menekültek befogadása ellen kampányolt.
Már online is kitölthető a nemzeti konzultáció, ám a csalások kivédésére beépített e-mailes hitelesítés a visszaélést nem gátolja: az összes többi személyes adat nyugodtan lehet kamu, ráadásul újabb és újabb címekkel ugyanarról a számítógépről többször is lehet válaszolni.
Az elmúlt években többbször felmerült már, hogy a Google manipulálhatja a keresési eredményeket, hogy ezzel formálja a felhasználók véleményét. Most egy újabb vizsgálat jutott hasonló eredményre.
Ismét bebizonyosodott, hogy nincs olyan ember, akit ne lehetne manipulálni.
