A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint hamarosan dominánssá válhat a szándékgazdaság, ahol a cégek a mesterséges intelligencia segítségével manipulálják majd az emberek döntéseit.
Sokan sokféleképpen képzelik el, hogy a mesterséges intelligencia (MI) hogyan hat a mindennapi életre. Vannak, akik az álhírek erősödését tartanak, míg mások a munkájukat féltik az MI-től, vagy épp a munkájuk megkönnyítésének eszközét látják benne. A Cambridge-i Egyetem kutatói most egy újabb jövőképet vázoltak fel, egy olyat, amire talán kevesen gondoltak eddig – viszont meglehetősen aggasztó.
A The Guardian beszámolója szerint a kutatók úgy vélik, a figyelemgazdaság helyét a szándékgazdaság fogja felváltani – vagy legalábbis az utódjának tekinthető majd. A figyelemgazdaság elmélete szerint az emberi figyelem egy szűkös és értékes erőforrás – a fogyasztók ideje és figyelme korlátozott –, amiért a vállalatok versengenek. Erre épülnek például a közösségi oldalak.
A szándékgazdaság ezzel szemben az emberi döntéshozatal befolyásolására irányul majd. Ez azt jelenti, hogy a cégek a mesterségesintelligencia-eszközök segítségével próbálják majd rávenni a felhasználókat, hogy hozzanak meg egy döntést.
Ez jelentheti egy termék megvásárlását, de akár a politikai pártra való szavazást is.
A kutatók szerint a szándékpiac egyre inkább feltörekvőben van, amely során a használt eszközök megértik, előrejelzik és manipulálják az emberi szándékot, és továbbadják ezeket az információkat olyan vállalatoknak, amelyek profitálhatnak belőle.
Jonnie Penn, az egyetem technológiatörténésze szerint ha a szándékgazdaságot nem szorítják keretek közé a döntéshozók, az egyén motivációit az ipar új fizetőeszközként fogja kezelni, ez pedig az újfajta digitális aranylázhoz vezet majd.
A kutatók szerint a nagy nyelvi modelleket (LLM) – ilyen dolgozik például a ChatGPT mögött is – a felhasználók „szándékos, viselkedési és pszichológiai adatokon alapuló előrejelzésére és irányítására” fogják használni.
A nagy nyelvi modellek segítségével valós időben pályáznak majd arra, hogy a felhasználók döntését befolyásolják. Az egyik ilyen módszer lehet például az, ha megkérdezik, hogy
„Gondolt-e már arra, hogy ma este megnézze a Pókember című filmet?”
Emellett javaslatokat tehetnek majd a jövőbeni szándékokkal kapcsolatban.
„Említette, hogy túlhajszoltnak érzi magát, lefoglaljam azt a mozijegyet, amiről beszéltünk?”
A szakemberek szerint az MI felhasználja a felhasználók életkorát, szókincsét, viselkedési mintáit, pártpreferenciáit, nemét és az egyéb róla tudható információkat arra, hogy maximalizálja az adott hirdetés elérését. A szándékgazdaság tehát nem másról szól, mint arról, hogy a cégek, vállalkozások a saját érdekeik szolgálatába állítják az MI-vel folytatott beszélgetéseket.
Hogy ez mennyire nem a távoli jövő, azt jól mutatja, hogy a kutatók szerint a Meta már fejlesztett egy olyan rendszert, a Cicerót, ami az emberi viselkedés alapján igyekszik megjósolni, mire gondolhat az ember, és milyen lépései lesznek a jövőben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Öt évtizede Steven Spielberg A cápával megteremtette, két évre rá barátja, George Lucas a Csillagok háborújával megerősítette a nyári bombasiker intézményét. A vakáció idején korábban olyan filmeket mutattak be, amelyektől nem vártak kirobbanó eredményt.
A napokban az orosz közlekedési miniszter is így járt, majd néhány órával később holtan találták meg az autójában.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
