Donald Trump, aki eddig is rengeteg alkalommal intézte el a neki nem tetsző számokat azzal, hogy azok szerinte hazugságok (lásd a 2020-as választás példáját), most épp azzal kavart botrányt, hogy miután kijött egy gyenge statisztika az új munkahelyek számáról, kirúgta a számot közzétevő hivatal vezetőjét. És ez sokkal nagyobb baj, mint amilyennek első ránézésre tűnik. Trump valószínűleg nem mond igazat – az állításait semmivel nem támasztja alá –, de mostantól a világ trumpista fele azt hiszi, hogy az eddigi adatok nem hitelesek, mindenki más pedig azt, hogy az ez után következők lehetnek manipuláltak.
Oda a bizalom.
Pedig olyan többször is megtörtént, hogy sikerült hitelt érdemlően bebizonyítani, hogy manipulálták a számokat. A tökéletes példa erre az, ahogy a görög állam éveken keresztül hamis számokat adott le az európai intézményeknek, de az elmúlt tizenöt évben Argentínában és Brazíliában is kamuztak. Ez a három példa még egy szempontból izgalmas: azt sokan bemutatták már, hogy az autoriter országok hajlamosabbak a trükközésre, azonban Görögország, Argentína és Brazília demokráciák, politikai váltógazdasággal – mégis belefutottak ebbe.
Ezen a ponton szokták sokan bemondani a legendás, Churchillnek tulajdonított idézetet: „csak annak a statisztikának hiszek, amit én magam hamisítottam”. Igazán kár, hogy ilyet Churchill soha nem mondott, sőt, hogy angol nyelvterületen ez az idézet csak valamikor az 1990-es években terjedt el.
Egy másik közgazdaság
A közgazdaságtan csak akkor unalmas, ha rosszul magyarázzák el – máris sokkal izgalmasabb lesz, ha kiderül, hogyan érinti a mindennapi életünket. Sorozatunkban fontos közgazdasági elméleteket mutatunk be, azt figyelve, miért fontosak ezek mindannyiunk számára. A sorozat korábbi részeit ide kattintva érik el.
Roberto Aragao és Lukas Linsi 2020-as nagy tanulmányukban készítettek egy elméleti modellt, hogy lássuk, hogyan lehet trükközni. Ők négy fő irányt vázoltak fel:
