Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Továbbá Kövér László szemében becstelenek a román Kövér Lászlók.

Becsületes ember magyar pártra nem szavaz. Az RMDSZ becstelen párt. Elnöke, Kelemen Hunor becstelen ember. Miként elődje, Markó Béla. Ezt üzeni Erdélybe Kövér László. Aki az MTI tudósítása szerint azt mondta hétfőn este Keszthelyen, hogy "a Fidesz-KDNP pártszövetsége az egyetlen politikai erő Magyarországon, amely képes és hajlandó szembeszegülni az egyre nyilvánvalóbban és egyre nyíltabban megfogalmazódó törekvésekkel szemben, amelyek fel akarják számolni a nemzetállamokat az európai unió keretei között",  és "minden becsületes francia, olasz, német, osztrák és magyar ember csak olyan pártra adhatja a voksát, amelyik ebben a kérdésben nem ismer kompromisszumot." Kelemen Hunor a 2014-es elnökválasztáson éppen azzal kampányolt, hogy Románia nem nemzetállam. Markó Béla, 2010-ben, amikor még ő volt a pártelnök, ezt írta: "Véleményem szerint az elmúlt 20 esztendőben egyvalamit - bizonyos értelemben a leglényegesebbet - nem sikerült megváltoztatnunk: a nemzetállami szemléletet. Azt a nemzetállami szemléletet, amely éles ellentétben van a Kárpát-medencei valósággal. Azt a nemzetállami szemléletet, amely jellemzi az úgynevezett utódállamokat, és jellemzi tulajdonképpen Magyarországot is. Időnként az én fülemet is megüti, amikor Magyarországon pozitív felhanggal hangzik el az, hogy nemzetállam, ami minket nyilvánvalóan egészen másképp érint." (http://real-j.mtak.hu/9691/1/Ezredfordulo_2010.pdf) Fogalmazott ő később élesebben is (l. pl. A nemzetállam: rémálom. Népszabadság, 2014-08-29.)

Becsületes ember tehát Romániában csak olyan pártra szavaz, amely "ebben a kérdésben nem ismer kompromisszumot". És a becsületes ember így tesz Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában, Horvátországban is. Nem is értem, hogy maradtak ki a sorból. Biztos nem azért, mert ott a magyar nemzet részei piszkítanak bele a nemzetállamba. Hiszen az osztrák nemzetállamba is belepiszkít egy magyar nemzetrészecske.

Kelemen Hunor többnemzetiségű államnak nevezte Romániát, ahol a 2011-es népszámlálás szerint a lakosok 88,6%-a román. Németországban 80% a német, Franciaországban 84% a francia a hivatalos adatok szerint. Ha Románia többnemzetiségű ország, akkor Németország és Franciaország pláne az. De mivel a becsületes emberek szerint ezek nemzetállamok, Romániának is annak kell lennie, Kelemen Hunornak, Markó Bélának és mindenkinek, aki az elmúlt harminc évben rájuk és pártjukra szavazott, becstelennek kell lennie. Ha román, ha magyar.

Ha pedig nem ígyvan, akkor hogy van? Akkor nem lehet másképp, csak úgy, hogy a becsületes álláspont becstelen, a becstelen meg becsületes. Attól függően, hogy ki mondja és hol. Ha egy magyar azokat támogatja, akik Romániát kompromisszumok nélkül nemzetállamként akarják megtartani, akkor becstelen, mert egy becsületes magyar csak a Románia nemzetállam mivoltát megkérdőjelező magyar pártokat támogathatja. Ha egy magyar azokat támogatja, akik Magyarországot nemzetállamként akarják megtartani, akkor viszont becsületes, ha pedig nem azokat támogatja, akkor becstelen.

Ez a magyar igazság. Ami a román igazság ellenpólusa és tükörképe. Aki csak úgy az igazságot keresi nemzeti jelző nélkül, az Kövérék szemében se becsületes magyar, se becsületes román nem lehet. Ez a baj Markó Bélával. Akit ugyanúgy zavar a nemzetállami szemlélet Magyarországon, mint Romániában. Holott a becsületes magyar azt becsüli Magyarországban, ami ellen harcol Romániában. Azt tartja becstelen választásnak a magyarországi választásokon, amit becsületesnek tart a romániai választásokon. És viszont. A magyar Kövér Lászlók szemében becstelenek a román Kövér Lászlók. És viszont. Arra, hogy csak úgy általában becsületesnek vélje magát, a szerencsétlennek esélye sincs. Bizonyára igénye sincs.

És ez így van mindenkivel, akire Kövér becsületes embere Magyarországon szavazhat. Mert Kövér pártjának valamennyi jelöltje vezérének szavaival kampányol: Nekünk Magyarország az első. Ez az igazság. Ha az igazság magyar. És az Isten hányadik? Lehet ő a keresztény Magyarország mögött egy keresztény párt számára a második? Ha nem lehet, akkor mi lehet? Akkor az lehet, hogy az Isten a magyarok Istene.

Tehát, ha a becsületes emberek mindenhol úgy becsületesek, ahogy Kövér László, akkor annyi igazság, annyi Isten és annyi első, azaz legfőbb érdek és szempont áll egymással szemben, ahány ország és nemzet.

Már most, ha nincs a magyar igazság felett közigazság és a magyarok Istene fölött közisten, akkor közérdek sincs. Legalábbis olyan nincs, amelynél a magyar érdek, illetve kinek-kinek a maga részérdeke ne lenne fontosabb. Magyarország az első, America first, Deutschland, Deutschland über alles.

Éppen ötven évvel ezelőtt jelent meg a Science-ben a közlegelők tragédiájáról szóló híres példázat. The Tragedy of the Commons. A common sok mindent jelent, közöst, általánost, közlegelőt. A becsületes és becstelen brit polgárok a House of Commons-ba szavazzák be a brit nemzetállam híveit és ellenfeleit.

A példázat lényege az, hogy az adott közlegelő tíz gazda tíz tehenét tudja eltartani úgy, hogy a tehenektől a legtöbb tejet, összesen száz litert kapják. Ha az egyik gazda úgy véli, hogy az ő érdeke az első, beküld még egy tehenet. Ekkor egy-egy tehén kevesebb táplálékhoz jutván már csak kilenc liter tejet ad. A szabálytörő, kéttehenes gazda nyolc liter tejet nyer, a többi egy-egy litert veszít, és az egész közösségnek is kevesebb tej jut egy literrel. A maga érdekeit a közérdek fölé rendelő gazda példáját a többi gazda is követi. Egyre több a tehén, egyre kevesebb a tej, s egy idő után már a két tehenüktől is kevesebb tejet kapnak a gazdák, mint amennyit eredetileg az egytől kaptak. A közösség egyre több tejet veszít, a végén pedig tönkre megy a legelő, tönkre mennek a tehenek és a gazdák.

Ez persze csak akkor van így, ha a gazdák egyenlő erőt képviselnek. Mert ha nem, akkor a közérdeket nem pusztán a közvetlen magánérdekek írják felül, hanem az erőviszonyok is. Az erős gazda erővel megakadályozza, hogy a többiek is ugyanúgy plusz tehenet küldjenek a legelőre, mint ő. Vagy egyszerűen elfoglalja a legelőt. Lelövi a többiek tehenét. Esetleg a gazdáikat is.

A történelem folyamán a legutóbbi időkig ez volt a default. A konfliktuskezelés alapértelmezett módja. A háború. A háború természetes, a béke átmeneti állapot volt. Ez a huszadik század derekától a világ nagy részén fordítva van. Akkor marad így és akkor lesz egyre ígyebb, ha minél többen gondolják úgy, hogy a közlegelő és a béke közérdeke és közigazsága az első, mert minden résznek rosszabb, ha a rész az első. De nem egyformán rosszabb, hanem annál rosszabb, minél kisebb, háborúban, nyomásgyakorlásban minél kevésbé erős részről van szó. A kardnélküli kardcsörtetők (copyright Németh László) járnak a legrosszabbul.

Ha például az EU egyre lazább unió lesz, egyre kevésbé törekszik arra, hogy benne kiegyenlítettebbek legyenek az életviszonyok, az a nettó befizetőknek se lesz jó, akik ezzel közvetlenül pénzt nyernek, de azért azoknak lesz rosszabb, akik azt a pénzt elvesztik. A legtöbb veszítenivalója speciel Magyarországnak van. Akiknek Magyarország az első, azok csinálnak belőle utolsót.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!