A képviselőház esetében 312, a szenátusnál 136 mandátum sorsáról döntenek. A bukaresti képviselőházba rajtuk kívül 18 nemzeti kisebbségi szervezet könnyített eljárással juttathat egy-egy parlamenti képviselőt. Románia idén visszatért a 2008 előtt alkalmazott megyei pártlistás választási rendszerhez. Az országot 41 megyéje mellett a főváros a 42. választókerület. A külföldön élő román állampolgárok egy számukra kialakított 43. választókerület jelöltjeire voksolhatnak.
Az utolsó felmérés szerint csak két párt - a győzelemre legesélyesebb Szociáldemokrata Párt (PSD) és a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) - lehet biztos abban, hogy a választásokon parlamenti mandátumot szerez. Az IRES közvélemény-kutató intézet felmérése szerint rajtuk kívül további három román párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) haladja meg az ötszázalékos parlamenti küszöböt a kutatás háromszázalékos hibahatáránál kisebb mértékben.
Az RMDSZ listáin a Magyar Polgári Párt (MPP) néhány jelöltje is helyet kapott. A stratégiaváltásról és a Fidesz kampányolásáról a HVG készített jól áttekinthető összefoglalót. Magyarországon a román nagykövetségen két, a Román Kulturális Intézetben, valamint Románia gyulai és szegedi főkonzulátusán egy-egy szavazókört alakítottak ki.
A szavazóhelyiségek mindenütt helyi idő szerint 21 óráig tartanak nyitva. Az urnáktól távozók nyilatkozatai alapján több exit poll is készül, amelyeket 21 órakor (magyar 20 óra) ismertetnek a román hírtelevíziók.
Markó Béla: A vesztes-vesztes játszma
Hosszú időbe került, amíg román és magyar oldalon egyaránt érvényesíteni lehetett azt az elvet, hogy akkor is meg kell próbálni együttműködni, amikor számos kérdésről nem gondolkozunk egyformán. De a magyar-román viszony elromlott. Nehéz lenne megmondani, kinek van nagyobb vétke ebben: Bukarestnek vagy Budapestnek.
