A gyermekvállalás – legyen szó természetes fogantatásról, mesterséges megtermékenyítési eljárásokról vagy a meddőséggel való megküzdésről – rendkívül személyes kérdés és sokszor kihívásokkal teli. De vajon hogyan egyeztethető össze ez a munkahellyel? Mit, mikor és hogyan kommunikáljunk a munkáltató felé? Ebben a cikkben összeszedtük a legfontosabbakat.
Majdnem két évtizeden át próbálkozott egy házaspár azzal, hogy saját gyerekük lehessen, de a férfi betegsége miatt ez sosem jött össze. Amerikai kutatóknak azonban sikerült csodát tenniük.
A kormány döntött arról, hogy a Rekonstruktív Reproduktív Medicina központokban is tb-támogatásra lehessen felírni a szükséges gyógyszereket. Ezekhez az intézményekhez jellemzően azok a meddőséggel küzdő párok fordulnak, akik nem szeretnének lombikkezelésen részt venni. A támogatásért a KDNP járt közben, ugyanakkor a kisebbik kormánypárton több olyan fontos etikai kérdés is fennakadt az elmúlt években, melyet a meddőségi szakma régóta szeretne itthon bevezetni.
A meddőségi specialista céget alapított.
Vesztergom Dóra távozása után is sok nyitott kérdés maradt még az állami lombikszektorban. Az elmúlt három évben ugyan sok finanszírozási változást vezettek be, de több, a szakma támogatását is élvező etikai kérdés egyelőre fennakadt a döntéshozókon. Lapunknak az OKFŐ azt is elárulta, hogy hamarosan új meddőségi centrum nyílhat, melynek már keresik a helyét, méghozzá Budapesten. Ez a területi egyenetlenségeken azonban nem fog segíteni.
Az eddigi általános vélekedés szerint inkább a nők, mint a férfiak termékenységére van negatív hatással a szennyezett levegő, egy amerikai kutatás azonban helyére tette ezt a tévhitet.
Itthon kifejezetten szigorú a spermadonáció szabályozása, így szinte kizárt, hogy bárki számolatlanul nemzzen gyermekeket ezzel a módszerrel, mint ahogy az Hollandiában történt. Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy hazánkban is elenyésző a megfelelő donorok száma, miközben egyre több pár venné igénybe a szolgáltatást. Amikor az ország egyetlen spermabankja legutóbb statisztikát készített, 2300 regisztrálótól végül egyetlen gyerek született.
Újabb lépésekkel próbál úrrá lenni a meddőségi klinikákat sújtó szakemberhiányon a kormány. Ennek részeként a jelenleg is a szakmában dolgozó szülész-nőgyógyászok és embriológusok a képzési program elvégzése nélkül is tehetnek majd szakvizsgát. A sietség nem véletlen, azt ugyanis a Belügyminisztérium is elismeri, hogy a jelenlegi állami rendszer egyelőre képtelen megfelelően ellátni a feladatokat.
A férfi meddőség legsúlyosabb változatának megállapításában tökéletes pontosságot tud felmutatni egy új teszt, de az általános kép alapján is ígéretes.
Mit értünk meddőség alatt, hogyan előzhetjük meg és hogyan kezeljük? Miért lett “népbetegség” az endometriózis, mit tesz a szervezettel és van-e rá ellenszer? Mit kell tudnia a lombikkezelésről mindenkinek, függetlenül attól, hogy férfi, nő, tervez-e gyereket jelenleg vagy sem? Egészségtudatossági podcastunkban Fülöp István, a Tritonlife szülész-nőgyógyász főorvosa segített összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat.
Úgy vélik, a kormány az államosítással sértette a letelepedés szabadságát, ráadásul a lépést semmilyen közérdekű cél nem igazolja.
A Kaáli Intézet alapítója szerint a 43-45 éves nőknek már hiába erőltetjük a kezeléseket, gyakorlatilag nulla esélyük van a teherbe esésre petesejt-donáció nélkül.
Takács Péter egészségügyi államtitkár bejelentette, hogy mostantól öt beültetés helyett öt stimulációt és az abból származó összes embrió beültetését finanszírozza az állam. Még idén megnyílik nyolc új meddőségi szakambulancia, a petesejt-donáció kérdésének rendezéséről azonban egyelőre nincs szó.
Egy most publikált felmérés szerint a termékenységi problémákkal érintett magyar párok többsége túl sokat vár, és nincs elég információja, kihez fordulhatna. Vitaminokat és étrendkiegészítőket persze szednek, de szakemberrel már nem feltétlenül konzultálnak.
További részletek kerültek nyilvánosságra abból, a meddőségi kezelések átalakítására tett javaslatcsomagból, melyet a Humánreprodukciós Igazgatóság nemrég tett le a kormány asztalára. Terveik szerint megszüntetnék a kezelések közötti 3 hónapos kötelező várakozási időt, és az öt stimulációból származó összes embriót ingyen beültetnék, de csak szigorú szabályok szerint. Az iskolákba érkeznének a termékenységtudatossági órák, hogy minél előbb vállaljanak gyermeket a magyar fiatalok.
Kiderült, hogy a korábban vélthez képest egy évtizeddel később kezd el látványosan romlani a spermaminőség.
Ma Magyarországon egy nő akár hosszú éveken át eljárhat különféle orvosi vizsgálatokra, amíg kiderül, hogy endometriózisban szenved. Az egészségügyi kormányzat ezért szakemberekkel és civilekkel közösen olyan szakmai irányelvet dolgozott ki, amely gyorsítaná a diagnózis felállítását. Ez akár a lombikkezelési statisztikákon is javíthatna. A változtatásokat Salamon Adriennel, az Együtt könnyebb Női Egészségért Alapítvány elnökével beszéltük át.
Az Arrdc5 nevű gén lehet a férfi fogamzásgátlás kulcsa, ami „kikapcsolva” csökkentheti a spermaszámot, és a mozgásuk is lassulhat. A módszer amellett, hogy az állatok esetében is alkalmazható, abból a szempontból is ígéretes, hogy a gyógyszert elhagyva minden visszaáll a normál kerékvágásba.
Szomorú tény, de egyre több pár küzd meddőséggel. Mivel a probléma nem csupán a nőket, hanem a férfiakat is érinti, nem árt tisztában lenni azzal, hogy az erősebb nemnél létezik egy olyan kórkép, amely meddőséget okozhat, ha nem diagnosztizálják időben. Pedig banális dologról van szó, és a 21. században nem szabadna előfordulnia ilyesminek.
Nyár óta egyetlen meddőségi magánklinika sem üzemelhet Magyarországon, az állami kórházakban viszont megszaporodtak a fizetős lombikkezelések. Azoktól a pároktól, akik valamilyen okból kiestek az ingyenes kezelések lehetőségéből, akár egymillió forint körüli összeget is elkérnek, cserébe ugyanúgy hosszú várólistákkal és a túlterhelt rendszerrel találkoznak. Ezen a magánklinikák segíthetnének, de azokat épp a „profitorientáltság” miatt szüntette meg az állam.
