Csendesebb, kevesebb karbantartást igényel, és még a madarakra nézve is biztonságosabb – kidolgoztak egy új szélerőmű-kialakítást, ami alapvető változást hozhat a szélenergia hasznosításában.
Elképesztően sok hidrogén lehet a földkéregben lévő tározókban – annyi, hogy hosszú időre megoldaná az emberiség energiaproblémáit.
A megújuló forrásokból származó villamos energia 19,5 százalékot tesz ki, Ausztriában például 88 százalékot.
Mozgásba lendül a hazai biogázágazat, amelyben komoly potenciál rejlik. Sok még azonban az akadály, a buktató és a nyitott kérdés. Villamosenergiát termeljünk vele, vagy biometánként pumpáljuk a gázvezetékbe? A biogázzal villamosenergiát termelő kisebb üzemeket támogassuk vagy a nagy biometán-termelőket? És egyáltalán, hogy fogjuk rábírni a gazdákat, hogy a trágyájukat ne csak kiszórják a földekre, hanem a gázfejlesztő mikrobákat lakassák jól vele?
Az eddig ismert fajoknál akár tízszer hatékonyabb áramtermelésre képes zöldalga-törzset azonosítottak a HUN-REN-hez tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.
Összesen 1 GW energiát lesz képes előállítani egy, a csernobili lezárt zóna területére tervezett szélerőműpark. A projektnek vannak buktatói, de ha sikerül, annak szimbolikus jelentése is lehet a nukleáris katasztrófa utóhatásait elszenvedő területen.
Az elmúlt két év jogi változásai és az új csatlakozási engedélyek kiadásának folyamatos halogatása hátrányosan érinti a kereskedelmi napelemparkos piacot, amelynek helyzetét a hálózat hiányosságai mellett a korábbi spekulációk is nehezítik. Mindez rontja Magyarország versenyképességét az ágazatban, nem csoda, hogy már a hazai fejlesztők is a szomszédos országok felé tekintenek.
Az energiastratégia elveti a szélerőműveket, pedig a hazai potenciál az osztrákhoz mérhető. Az ellene szóló érvek alapján ugyanúgy el lehetne vetni a naperőműveket is. A Másfélfok szakértője kiszámolta, mennyi energiát lehetne széllel megtermelni Magyarországon, és ízekre szedte a szerinte szakmailag megalapozatlan érveket, amelyek alapján lemondunk róla.
Az Egyesült Államok Utah államában lévő Eagle Mountain városában építi fel új adatközpontját a Facebook. Az épület érdekességét a szervertermek hűtéséhez alkalmazott rendszer jelenti.
Szinte mindenben, köztük felépítésben és árban is eltér az eddig megszokott, hagyományos napelemektől az a fejleszés, melyről most úgy tűnik, minden megváltoztathat a napelemek piacán.
Megszabadulna a havi 9 ezer forintos áramszámlától? Nem is kell ahhoz nagy levegőt vennie. Nincsenek hangzatos ünnepi beszédek, és nem jelentkezett még a politikai hasznok learatására sem senki, mert csak egyszerűen megtörtént a határátlépés. Olyan szintre csökkent a lakossági napelemes rendszerek ára, hogy nem kell várni az újabb áramárcsökkentés bejelentésére, és az eddig hiába remélt széles körű kormányzati támogatásra sem. A támogatáshalogatás a továbbiakban már nem visszatartó erő, mert egyszerűen bele lehet vágni, és 10 év alatt garantáltan megtérül az egész.
A kecskeméti Graboplast-telepen naperőmű kerül az épületek tetejére. A múlt héten megjelent hírrel kapcsolatban az újdonság az, hogy az így megtermelt áramot a beruházó nem az államilag garantált, a piacinál jóval magasabb áron adja le a rendszernek, hanem saját maga értékesíti. A hazai zöldenergia-termelés megoldókulcsáról és az almát a körtével keverő összehasonlításokról kérdeztük a napenergia-termelésbe beruházó cég vezetőjét, ifj. Chikán Attilát.
