170 000 évre elegendő energiaforrás lehet az emberiség lába alatt
Elképesztően sok hidrogén lehet a földkéregben lévő tározókban – annyi, hogy hosszú időre megoldaná az emberiség energiaproblémáit.
HVG
Tiszta energiaforrás a lábunk alatt? Bár sci-finek tűnhet, egyre több kutatás utal rá, hogy ez létezhet, méghozzá a földkéregben lévő természetes hidrogéntartalékok formájában.
A legfrissebb tanulmány a témában a Nature Reviews Earth and Environment tudományos folyóiratban jelent meg. Ebben geológusok állítják: becsléseik szerint a Föld az elmúlt egymilliárd évben annyi hidrogént állított elő, ami több mint 170 000 éven át tudná fedezni az emberiség jelenlegi energiaigényét.
A hidrogén az egyik leggyakrabban emlegetett energiaforrás, azonban az előállítása ennek is lehet bonyolult, és bizonyos esetekben nem is túl környezetbarát. A föld alatt lévő hidrogén azonban természetes geológiai folyamatok során jött létre, és a zöme még mindig ott lapulhat – csak ki kell nyerni onnan.
Mint a BGR kiemeli, a hidrogén fontos összetevője az olyan vegyi anyagoknak, mint az etanol vagy az ammónia, de járművek üzemanyagaként is hasznosítható. A tudósok most azon dolgoznak, hogy azonosítsák azon geológiai körülményeket, melyek létrehozzák és tárolják a hidrogént a föld alatt.
Kiderült: bizonyos kőzettípusok, például az ősi vulkanikus eredetűek, vízzel érintkezve hidrogént állítanak elő. Az ilyen területeken természetes hidrogéntározók is lehetnek, melyek több nagy cég érdeklődését is felkeltették már.
Bár adtak át fejlesztéseket, a 2021-es ambiciózus magyar hidrogénstratégiáról kevés konkrétum derült ki eddig. Tavaly készül el az első, nem kísérleti és nem tesztcélú, értelmezhető kapacitású ipari hidrogénüzem, magánberuházásban, a Mol saját projektjeként. Logikus, hogy az olajcég lágymányosi központjában tartották az idei hidrogén-konferenciát.
A föld alól kinyert hidrogén – szemben más megújuló energiaforrásokkal – mindig rendelkezésre áll, függetlenül például az időjárástól vagy napszaktól. Akadnak azonban még kihívások, például egyes földalatti mikrobák előszeretettel fogyasztanak hidrogént, és nem minden ígéretes kőzetképződmény rejt hidrogéntározóhoz.
A friss publikáció szerzői azonban felvázolták azokat az „összetevőket”, melyek szükségesek az ilyen tározók megtalálásához, valamint hasznosításához.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
