Ijesztő AI-jövőképet vázolt fel egy kanadai professzor. Egyúttal arra is figyelmeztet, hogy talán még nem késő kitalálni, hogyan állítsa majd le az ember az öntudatra ébredő mesterséges intelligenciát.
Hozzá kell szoknunk, hogy a mesterséges intelligencia a politikába is befurakszik. A manipulált, a választók megtévesztésére hivatott képek mellett újabban már a közvélemény-kutatások eredményei is módosulhatnak az AI áldásosnak nem igen mondható tevékenysége nyomán.
A mesterséges intelligencia korának egyik átka – egyesek számára áldása –, hogy bárkit megtévesztő képeket lehet AI-jal készíttetni. Olykor tényleg nehéz leleplezni ezeket, azonban a Google most széles körben is elérhetővé tette azt az eszközét, amely segíthet tisztázni a helyzetet.
Talán még a generatív mesterséges intelligencia bölcsőjében, az OpenAI-nél sem gondoltak arra, hogy micsoda változást hoz az emberiség történetében a mesterséges intelligencia. A technikai-technológiai kihívásokon túl most viszont valami mással, valami nagyon komoly dologgal kell kezdeni valamit. A vállalat most szó szerint életbe vágó kérdésekkel szembesül, ugyanis a chatbotok egyre inkább érzelmi támasszá, mentális szakértővé válnak, azonban ehhez valójában nincs meg a képesítésük.
Egyre többször, egyre többféleképpen tudja kiváltani az embert a mesterséges intelligencia, az viszont meglepő, hogy még egy olyan területen is tartanak tőle, amelyik igencsak humánnak mondható. Legutóbb a szépirodalmi művek szerzői fogalmazták meg ezzel kapcsolatos aggályaikat, egészen odáig menve, hogy az AI mögött álló cégek tulajdonképpen ellopják a kreativitásukat.
Ahogy terjed a mesterséges intelligencia, és ahogy egyre könnyebb kapcsolatot építeni a chatbotokkal, sokan próbálják tanulmányaik, munkájuk egy részének elvégzését áthárítani az AI-ra. Az ügyvédek is hasonlóan gondolkoznak, aminek aggasztó következményei lehetnek.
A mesterséges intelligencia akár emberek életét is erősen befolyásolhatja. Mégsem biztos, hogy az EU új szabályai teljesen kezelhetővé teszik a kockázatokat. Lehet, hogy a piac, a fegyverkezés, netán hatalmi érdekek felülírják a brüsszeli jogszabályt.
Az Apple és a Meta sem írta alá az EU új MI-egyezményét, miközben számos nagy piaci szereplő megtette ezt. Jó kérdés, mi állhat a háttérben, de az valószínű, hogy a lépéssel nem kerültek közelebb a felhasználók a két cég mesterséges intelligenciáihoz az öreg kontinensen.
A Louisville-i Egyetem mesterségesintelligencia-szakértője, Roman V. Yampolskiy szerint az eddigi tudományos publikációk nem igazolják azt a feltevést, hogy a mesterséges intelligencia kontrollálható marad.
Fontos szerep juthat az Egyesült Arab Emírségeknek a mesterséges intelligencia (MI) szabályozásában, legalábbis ezt szeretné az OpenAI vezérigazgatója.
A JPMorgan Chase bankcsoport vezetője szerint „iszonyatosan nagy” hatása lesz a mesterséges intelligenciának az emberekre és az életre.
Ez Európai Unióban 2025-ben léphet életbe a mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló törvény, de egyelőre még meg sem szavazta azt az Európai Parlament. Hollandia szerint azonban nem szabad erre várni.
Nincs egyetértés a világ vezető hatalmai körében a legújabb technológiai fejlesztés lehetőségei és kockázatai láttán. A mesterséges intelligencia szabályozása égető kérdés, hatása az élet mind több területén érzékelhető, ahogy a rendszerek fejlődése egyre inkább felgyorsul.
Már küszöbön áll a mesterséges intelligencia uniós szabályozása, az Európai Bizottság elnöke szerint azonban nem szabad túl szigorúnak lenni, az ugyanis veszélyt jelenthet az innovációra.
Michelle Donelan brit digitális miniszter szerint a cégeknek nemcsak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos veszélyekre kellene figyelmeztetniük, de meg is kell akadályozniuk, hogy a fenyegetésekből valóság legyen.
Bár a mesterséges intelligencia a jövőben sokkal jobbá teheti az életünket, jó volna mielőbb szabályozni a lehetséges veszélyek miatt. Hogy melyek ezek, arról a napokban tájékoztatták a brit képviselők Rishi Sunak miniszterelnököt.
Fülsiketítőek a mesterséges intelligencia (MI) veszélyei ügyében megkongatott vészharangok – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár hétfői sajtótájékoztatóján, ahol a mesterséges intelligenciát szabályozó testület felállítását javasolta.
Úgy tűnik, a mesterséges intelligencia kordában tartása meghaladja létrehozóinak erejét. A szakma egy része állami ellenőrzést kezd sürgetni. Példaként felvetődött a nukleáris energia szabályozása.
Sokakat aggaszt, hogy a mesterséges intelligencia segítségével immár meghökkentően realisztikus fotókat és műalkotásnak tűnő képeket hoznak létre. Milyen hatással lesz ez az emberi kreativitásra, és miért nehéz igazán jó műveket generálni?
Sundar Pichai, a Google mögött álló Alphabet vezetője leírta saját és vállalata véleményét arról, miként kellene kezelni a jövőben a mesterséges intelligenciát.
