Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Nukleáris opció jöhet a mesterséges intelligencia szabályozásában, csak senki nem tudja, hogyan kellene csinálni

Úgy tűnik, a mesterséges intelligencia kordában tartása meghaladja létrehozóinak erejét. A szakma egy része állami ellenőrzést kezd sürgetni. Példaként felvetődött a nukleáris energia szabályozása.

Nukleáris opció jöhet a mesterséges intelligencia szabályozásában, csak senki nem tudja, hogyan kellene csinálni

A mesterséges intelligencia olyan veszélyes lenne, mint az atombomba? Vagy olyan hasznos, mint az áramtermelés és a sugárterápia? Vagy mindkettő igaz? És ha veszélyes, hogyan lehet elejét venni a bajnak? A kérdések nem légből kapottak. Az utóbbi hetekben valóban szóba hozta több szakértő, köztük a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI vezetői: a mesterséges intelligencia (MI) ellenőrzésére olyasfajta nemzetközi intézményt kellene létrehozni, mint a hidegháborús években életre hívott Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).

A párhuzam meghökkentő lehet. Legalábbis egy atomszakértő, Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének professzora azt mondta: akkor kezdett igazán aggódni az MI miatt, amikor látta, hogy az információtechnológiai szakma szereplői ennyire meg vannak ijedve a saját művüktől.

„Lehetnek olyan szempontok, amelyekre a laikusok nem is gondolnak?”

Annyi bizonyos, hogy az MI-vel foglalkozó cégvezetők és kutatók sorra teszik közzé figyelmeztető nyílt leveleiket. A márciusi, hamar lehetetlennek bizonyuló javaslat, a fejlesztések egy részének féléves felfüggesztése immár a múlté, most a szabályozás, ellenőrzés került napirendre, és feltűnő, hogy az érintettek nem annyira a saját szakmájuk önszabályozását sürgetik, hanem állami, nemzetközi beavatkozást várnak el. Ezzel Kozák Ákos társadalom- és jövőkutató, az Egyensúly Intézet társalapítója is egyetért. „Jobb, ha ezt nem az it-ipar csinálja, mert akkor olyan lesz, mint a Facebook, arról pedig láttuk, hogy milyen problémákat okoz a világban” – utal arra, hogy mennyire nem jól működik a közösségi hálózat önszabályozása, pedig ez átláthatóbb feladat, mint az MI ellenőrzése.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.