Miért pont az ügyvédek nem élnének azzal a segítséggel, amit a mesterséges intelligencia kínál? Az AI leveheti a vállukról az unalmas jogi beadványok készítésének terhét, gyorsíthatja a munkafolyamatokat, csökkentheti a monoton, ismétlődő munkafázisokat. Azonban akad ezzel egy kis gond. Az ugyanis köztudott, hogy a chatbotok időnként hajlamosak a hallucinációra, így bár kezdetben időspórolásnak tűnhet, a gyakorlatban azonban gyakran hoz hibás, akár teljesen kitalált jogeseteket és idézeteket, amelyek komoly következményekkel járhatnak.
Nem véletlenül véli úgy egyre több jogi szakember, hogy gond lehet a mesterséges intelligencia által készített szövegek minőségével. A gépi algoritmusok hajlamosak bizonyos részleteket elnagyolni, félreérthetik a jogi terminológiát, vagy túlságosan egyszerűsített, összefoglaló stílusban fogalmazzák meg a beadványokat. Az eredmény pedig néha a pontosság rovására megy, ami a jogi dokumentumok esetében kritikus lehet. Egyre több bírósági beadványról derül ki, hogy az ügyvédek olyan hivatkozásokat nyújtanak be, amelyek nem találhatók meg a valós jogi adatbázisokban – a bírók ettől nem túl boldogok.
A probléma részben abból adódik, hogy az AI rendszerek nem képesek mindig felismerni azokat a finom jogi árnyalatokat, amelyek egy emberi ügyvéd számára evidensnek tűnnek. Emellett a szoftverek hajlamosak az „átlagos” nyelvezetet használni, ami bár olvashatóbbá teheti a szöveget, de elveszíti azokat a precíz jogi részleteket, amelyek egy bírósági döntésnél döntőek lehetnek.
A The New York Times például azt írja, hogy bírósági beadványok, valamint ügyvédekkel és tudósokkal készített interjúk szerint a jogi szakma az elmúlt hónapokban egyre inkább a mesterséges intelligencia hibáinak melegágyává vált. Az Amerikai Ügyvédi Kamara álláspontja szerint viszont nincs azzal gond, ha az ügyvédek mesterséges intelligenciát használnak jogi munkájuk során. Azt viszont biztosítaniuk kellene, hogy a chatbot által kiadott szöveg helyes legyen, és ne legyen tele kitalált jogi esetekkel.
Úgy tűnik, nem mindenki elégedett az Amerikai Ügyvédi Kamara kissé megengedő álláspontjával. Egyes ügyvédek olyan „nyomkövető” rendszert próbálnak létrehozni, amely információkat gyűjthet a mesterséges intelligenciával való visszaélésekkel kapcsolatos ügyekről. Egy francia ügyvéd, Damien Charlotin például online adatbázist indított a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi hibák felderítésére. Eddig állítólag 509 ilyen esetet azonosítottak.
A New York Times szerint „egyre növekvő számú ügyvédből álló hálózat működik, akik felderítik azokat az eseteket, ahol a kollégáik mesterséges intelligencia általi visszaéléseket követtek el. Ezeket online közzéteszik, látszólag azzal a céllal, hogy megszégyenítsék a viselkedést, és felhívják az emberek figyelmét a tényre, hogy ez történik. Azonban egyelőre nem világos, hogy ez a lépés milyen hatást ér el. „Ezek az esetek károsítják az ügyvédi kamara hírnevét” – mondta Stephen Gillers, a New York-i Egyetem Jogi Karának etikaprofesszora, bár azzal ő is egyetért, hogy nem lehet az AI-ra rábízni az egész munkát: az etikát, a megbízhatóságot és a hivatás becsületét csak akkor őrizhetjük meg, ha az ügyvédek nem hanyagolják el a szakmai felelősségüket. A mesterséges intelligencia tehát kiegészíthet, de nem helyettesíthet: az ügyvédi munka lényege ugyanis nem csak a papír, hanem a felelősség, a precizitás és a szakértelem.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)
