Az ma már teljesen egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia egyre jelentősebb hatást gyakorol az életünkre. A technológiának köszönhetően élhetőbbé válhatnak a városok, pontosabbá az orvosi diagnózis és a beteg gyógykezelése, de beleszól abba is, hogy mikor kell bemutatni egy új filmet.

A Google az elmúlt években komoly fejlesztéseket hajtott végre a mesterséges intelligencia terén. Írtak már olyan algoritmust, amely

• képes felismerni az akut veseelégtelenséget,
• az orvosoknál pontosabban diagnosztizálja az emlőrákot,
• vagy éppen 30 másodperc alatt megmondja, ha a daganat áttétet képzett.

De persze közel sem minden tejfel. Sergey Brin, a Google társalapítója 2018 elején a technológia veszélyeire figyelmeztetett, néhány héttel később pedig lényegében fellázadtak a cég dolgozói, mert a vállalat gyilkos drónok fejlesztésében segédkezett.

AFP

Hasonlóan gondolja Sundar Pichai, a Google éléről nemrég az azt birtokló Alphabet élére kinevezett vezérigazgató is. A The Financial Timesba írt egy véleménycikket, amelyben azt fejtegeti, a mesterséges intelligenciát mindenképp szabályozni kell. Szerinte ez az egyik legígéretesebb új technológia, ugyanakkor komoly kérdéseket is felvet a használata. Megemlíti, volt már példa a történelemben arra, hogy egy hasznos fejlesztés végül milyen rossz fordulatot vett. Gondoljunk csak magára az internetre, ami az információ végtelen forrása, ugyanakkor a kamuhírek és az összeesküvés-elméletek terjedésének színtere.

AFP / Saul Loeb

Pichai úgy véli, az már alapvetően üdvözlendő, hogy többek között az Európai Unió és az Egyesült Államok is elkezdte kidolgozni a saját szabályozását, a döntő fontosságú az lesz, hogy miként sikerül egy nemzetközi szabályozást létrehozni. Ehhez elsőként az alapelveket kellene lefektetni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.