Sokat emlegetett politikai mondás, hogy nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni. A megállapítás igazságtartalma nem vitatható, azonban azt azért látni kell, hogy a közvélemény-kutatások eredményei hatással lehetnek az ingadozó választók döntéseire. Ezért is tűnik aggasztónak, hogy a mesterséges intelligencia akár az ilyen felmérések végeredményeit is meghamisíthatja.
Amerikai kutatók nemrégiben bizonyították, hogy egy mesterséges intelligencia alapú „szintetikus válaszadó” – akit egy LLM (nagy nyelvi modell) hajt – képes álcázni magát úgy, hogy a megszokott online kérdőíves rendszerek nem veszik észre, hogy valójában egy bottal van dolguk. Az AI nemcsak hogy tökéletesen utánozza az embereket, hanem még a botok azonosítására szolgáló szokásos védelmeket is képes kikerülni. Minderről a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban számoltak be.
A Dartmouth College szakemberei azt vizsgálták, hogyan képes a fejlett mesterséges intelligencia manipulálni a közvélemény-kutatásokat és felméréseket olyan nagy léptékben, hogy az már megváltoztassa az eredményeket. Elég például egy mindössze 500 szavas prompt ahhoz, hogy az AI egy személyiséget generáljon megadott demográfiai jellemzők, például életkor, nem, faji hovatartozás, iskolai végzettség, jövedelem és lakóhely alapján. Az online közvélemény-kutatás során ez a bot igazi embereként viselkedik, valósághű olvasási időket szimulál a generált karakter iskolai végzettsége alapján, emberi egérmozgásokat végez, és nyitott válaszokat gépel be billentyűleütésről billentyűleütésre, sőt, valósághű elgépeléseket és javításokat is végez.
A kutatók több mint 43 ezer tesztet hajtottak végre, és a mesterséges intelligencia a rendszerek 99,8 százalékát meggyőzte arról, hogy ember, azaz csak pár esetben bukott le. Nem hibázott logikai feladványokon, átment a reCAPTCHA teszteken, sőt még akkor is résen volt, amikor olyan kérdésekkel faggatták, amelyeket egy mesterséges intelligencia könnyen elvégezhetne, de egy ember nem.
A szakemberek szerint mindössze 10-52 hamis AI-válaszolóra lett volna szükség ahhoz, hogy megfordítsák a 2024-es amerikai választások előtti hét fő országos közvélemény-kutatás eredményét. Az automatizált válaszok telepítése mindössze 5 centbe került volna darabonként – az emberek általában körülbelül 1,50 dollárt kapnak egy kérdőív kitöltéséért.
Ami talán még aggasztóbb: a kísérleti botok hibátlan angol válaszokat adtak, még akkor is, ha orosz, mandarin vagy koreai nyelven programozták őket. Ez pedig rávilágít arra, hogy milyen könnyen manipulálhatják a felmérések vagy közvélemény-kutatások eredményeit akár külföldről is.
Sean Westwood, a tanulmány szerzője, a Dartmouth College kormányzattudományi docense arra figyelmeztet, hogy a tudományos közösségeknek olyan adatgyűjtési módszereket kell kidolgozniuk, amelyeket nem lehet manipuláln fejlett mesterséges intelligencia eszközökkel. „Létezik a technológia a valódi emberi részvétel ellenőrzésére; csak az akarat kell, hogy megvalósítsuk. Ha még idejében cselekszünk, megőrizhetjük a közvélemény-kutatások integritását, illetve a beléjük vetett bizalmat” – mondta a kutató.
Ez a technológia egyébként nemcsak a közvélemény-kutatásokat veszélyezteti, hanem a társadalomtudományos kutatásokat is megrengetheti. Rengeteg tudományos tanulmány támaszkodik online kérdőívekre, és ha az adatok manipuláltak, akkor az egész tudásrendszer „mérgezővé” válhat – figyelmeztet a TechSpot.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
