Szerdán délután fél háromkor az Európai Parlament Költségvetési Bizottságában Piotr Serafin biztos mutatja be először nyilvánosan az Európai Bizottság által beterjesztett többéves keretköltségvetést (MFF), ezt követően a biztos és Ursula von der Leyen bizottsági elnök tart közös sajtótájékoztatót délután öt órakor. Az uniós biztosok kollégiuma szerdán reggel ül össze annak érdekében, hogy kora délutánra elfogadják a javaslatot. Sok számot ők is akkor fognak látni először, a biztosok kabinetfőnökei azonban – amely ezen a szinten a legfontosabb döntés-előkészítő szerv – gyakorlatilag folyamatosan üléseznek.
Megpróbáltuk az eddig kiszivárgott/megszerzett/kikövetkezett információkat rendszerezni. Ezek alapján a következőkre lehet számítani:
- Nem lesz több pénz.
- A költségvetésen belül nagyszabású strukturális átalakítások várhatók.
- Kiterjesztik a jogállamisági mechanizmust, amely minden forrásra érvényes lesz.
- Az átcsoportosítások legnagyobb vesztese a mezőgazdaság.
- Nem számol a tervezet új tagállammal.
- A kohéziós politikák rendszerét 27 nemzeti terv váltja fel.
Az EU 2028 és 2034 közötti költségvetése hozzávetőlegesen 1200 milliárd euró lesz. Ez lényegében annyi, mint a jelenlegi hétéves ciklus inflációval növelt összege, ami az össz-tagállami GDP 1 százalékának felel meg – hagyományosan ennyi az uniós közös politikákra fordítható tagállami befizetések együttes összege. Bár igény mindig volna arra, hogy ez az összeg legyen lényegesen több, a nagy nettó befizető országok nem akarnak többet betolni az uniós büdzsébe. Konstruktív megoldások lehetségesek.
A jelenlegi ciklust terhelő koronavírus utáni helyreállítási és újjáépítési alapot a tagállamok hitelből fedezték, aminek visszafizetése részben a következő időszak kiadásainak terhére történik – vagyis ezt kalkulálni kell 2028-tól -, részben pedig új, saját bevételekből fedezik. Az extra költségek a következő tervezési időszakra is jellemzők, mivel az összesen 800 milliárd eurós védelmi fejlesztési kiadásnövelésben már egyetértettek a kormányok, ez azonban nem lesz része a hétéves költségvetésnek, már csak azért sem, mert az alapszerződés nem engedi fegyverek vásárlását az uniós közös keretből. Boldog békeidők…
Prioritások azonban most is lesznek. A gazdaság zöldítése, környezetvédő beruházások megvalósítása, a védelmi iparhoz kapcsolódó innovációk vagy a digitalizáció továbbra is azok a területek, ahol az EU-s pénzköltésnek elsőbbsége lesz.
Az Európai Bizottságon belül a tervezés rendkívül titkosan zajlik. A konkrét számokat teljes egészében valóban csak néhány ember ismeri, mások a saját területük adataival vannak tisztában, de vannak olyan programok is, amelyek készítői nem tudják, hogy végül milyen összeg kerül az adott politikához tartozó négyzetbe.
A nyomás óriási: az Európai Parlamentnek is vannak elvárásai, a tagállamoknak is, ahogy az ágazatok képviselőinek, a mezőgazdasági termelőknek, különböző lobbicsoportoknak is és akkor nem beszéltünk olyan nehezen tervezhető körülménnyel, mint az amerikai vámpolitika, Putyin háborús agressziója, a közel-keleti válság vagy a migráció.
Az új költségvetés több, de az eddiginél kevesebb nagy pilléren fog nyugodni, aminek az egyszerűsítés az indoka. Ami talán a leglényegesebb, szerkezeti változást fogja jelenteni, az Ursula von der Leyen azon kezdeményezése, hogy a számos programot egyetlen nemzeti költségvetési alapba egyesítik. Ebben aztán minden kiadás benne lesz, a kifizetések pedig a vállalt reformok végrehajtásához lesznek kötve. Ennek a tervnek máris van egy komoly ellenzője, mégpedig az Európai Parlament.
Elutasítjuk az Európai Bizottság minden olyan kísérletét, amely az európai költségvetés újra nemzeti hatáskörbe helyezésére irányul, elutasítjuk az Európai Bizottság minden olyan kísérletét, amely az európai politikai döntéshozatal gyengítésére irányul, és elutasítjuk a Bizottság minden olyan kísérletét, amely az uniós költségvetést 27 eltérő nemzeti érdek pénzkiadó automatájává redukálja
– szögezte le Siegfried Muresan, az Európai Néppárt politikusa, a költségvetésről szóló jelentés társelőadója keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján. Muresan fogja vezetni az EP delegációját egy szocialista politikus, Carla Tavares társaságában, úgyhogy érdemes odafigyelni arra, amit mond és képvisel.
Visszatérve a pillérekhez, a második eszköz egy új Európai Versenyképességi Alap, amely beruházási kapacitást biztosítana a kulcsfontosságú ágazatok számára, és támogatást nyújtana a kutatáshoz. A költségvetés harmadik pillére pedig a fejlesztési segélyeket és a diplomáciát ötvözi, vagyis az EU külső fellépésének ad keretet.
Az első pillér, tehát a mezőgazdaság és a kohézió a jelenlegi ciklusban az összes uniós forrás mintegy kétharmadát foglalja magában. Az új mega-alap minden bizonnyal nem lesz ekkora, egyes források szerint a kárvallottak a gazdák lesznek, akik 20 százalékkal kevesebb pénzhez juthatnak. Ezt már ők is sejtik, szerdára tüntetést jelentettek be Brüsszelben, ahová Magyarországról is érkeznek részvevők. „Megvan a traktorom, és készen állok” – mondta Massimiliano Giansanti, a COPA-COGECA nevű befolyásos mezőgazdasági érdekképviseleti szerv vezetője.
Ugyancsak fennáll a veszélye, hogy nem lesz elég pénz klímacélokra. A most futó ciklus kapcsán az EU megállapodott abban, hogy a kiadásainak legalább 30 százalékát a környezetváltozás hatásainak ellensúlyozására kell fordítani. Erősen kérdéses, hogy ezt az ambíciót fenn tudja tartani majd az Unió, vagy pedig kénytelen lesz felvizezni a zöld programját, amit sok tagállam titkon támogatna és nincs ellenére az Európai Néppártnak, Ursula von der Leyent pártcsaládjának sem.
Nagyon lényeges, hogy az új költségvetés 27 tagállamról szól. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem tervez azzal, hogy 2035 előtt új tagja lesz az Európai Uniónak. Ez persze előfordulhat, abban az esetben azonban a tagállamoknak módosítaniuk kell a költségvetést.
Ami Magyarország számára különösen fontos: a pénzbefagyasztást lehetővé tévő jogállamisági mechanizmust meg fogják erősíteni. Erről a törekvésről már hónapok óta lehet hallani, igazából nem számít meglepetésnek, vagy teljesen váratlannak. Valószínűleg jogilag sem lesz támadható, mivel a jelenleg működő feltételességi mechanizmust a magyar kormány 2020 elején megtámadta az Európai Bíróságon, a bíróság azonban elutasította a magyar keresetet. A jogszabály alkalmazhatóvá vált, és eddig egyedül Magyarország ellen vetették be – jelenleg 18 milliárd euró van befagyasztva emiatt.
Az EUrologus biztos forrásból úgy értesült, hogy ez a jogállamisági mechanizmus kibővül és a mezőgazdasági forrásokra is érvényes lesz. Ez nem kevés pénz: Magyarország esetében a jelenlegi költségvetésben közel 10 milliárd euróról van szó az agrárborítékban.
A következő két és fél évben az uniós költségvetés fog állni a viták középpontjában, számíthatunk tagállami ellenállásokra, tüntetésekre, zsarolásra és fenyegetőzésekre, valamint utolsó pillanatig kétséges helyzetre. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, a végén megszületnek a szükséges kompromisszumok és mindenki nyertesnek mondja majd magát.
