37,7 milliárd euró – ennyi járna Magyarországnak a költségvetésből, amit Orbán „a büdös életbe” nem fog megszavazni

Az Európai Bizottság ezen a héten szerdán fogadta el és mutatta be a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó hétéves költségvetés tervezetét. A javaslat az eddig 1200 milliárd eurónál lényegesen nagyobb összegről, 2000 milliárd euróról szól. Számos szerkezeti átalakítást is végrehajtottak, ezen közül talán a legjelentősebb, hogy a korábban külön kezelt kohéziós és agrártámogatásokat egy nagy közös alapba vonták össze, amelyhez 865 milliárd eurót rendeltek. „Nemzeti és regionális partnerség” néven futnak majd az új programok.

Mostanra az is nyilvánossá vált, hogy az egyes tagállamok mennyi támogatásra jogosultak:

Magyarország esetében 37,7 milliárd euró, jelenleg árfolyamon nagyjából 15 ezer milliárd forint lenne a lehívható összeg.

A jelenleg futó hétéves költségvetési ciklusban a magyar felzárkóztatási összeg 22 milliárd euró, a mezőgazdasági támogatás pedig mintegy 12 milliárd euró volt. Utóbbival kapcsolatban tudni kell, hogy a tagállamok csak 2022-ben fogadták el a 2023–2027-es időszakra vonatkozó támogatási rendszert, ahol 8,4 milliárd eurót állapítottak meg Magyarországnak, a megelőző két évben tulajdonképpen a korábbi hétéves költségvetést „hosszabbították meg”.

Ami a 2021–2027-es ciklus tételeit emeli, az a koronavírus utáni helyreállítási alap forrása, ahonnan Magyarország végül 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra vált jogosulttá, és 3,9 milliárd euró hitelt is igényelt a kormány.

Hozzá kell tenni, hogy a jogállamisági eljárás, vagyis a korrupciós kockázatok miatt Magyarország továbbra sem fér hozzá mintegy 18 milliárd euróhoz, miközben tavaly év végén 1 milliárd euró az időmúlás miatt véglegesen elveszett. És ugyancsak az államkasszát terheli a menekültügyi jogszabályokkal kapcsolatos európai bírósági ítélet, amelynek együttes összege már 600 millió euró körül van.

A Magyarországot a következő időszakban megillető 37,7 milliárd euró három részből tevődik össze:

• Nemzeti és regionális partnerség: 35 milliárd euró,
• Határigazgatás: 0,5 milliárd euró,
• Szociális klímaalap: 2,2 milliárd euró.

Ez az összeg igen jelentősnek mondható. A tagállamok sorában az egy főre jutó támogatást tekintve csak Görögország jut nagyobb pénzhez. Ami az abszolút számokat illeti, a 13. legnépesebb Magyarország a 8. legtöbb pénzt kapja. Mindez persze rámutat arra is, hogy Magyarországon a regionális felzárkóztatás továbbra is rendkívül rosszul áll, a „Nemzeti és regionális partnerség” forrásai oda jutnak el nagyobb arányban, ahol az uniós átlaghoz képest jelentősebb a lemaradás. Ebből a szempontból aggasztó, hogy Kelet-Közép-Európában, illetve a 2004-ben csatlakozott országok sorában is az utolsó helyre került Magyarország.

A következő hétéves költségvetés tervezetét már most nagyon sok bírálat éri. Hosszas tárgyalások várhatók a tagállami kormányok és az Európai Parlament között. Orbán Viktor szerint azonban a javaslat tárgyalásra sem alkalmas, és kategorikusan kijelentette:

Amíg én miniszterelnök vagyok, a büdös életben nem fogom megszavazni.

A költségvetés elfogadásához minden tagállam hozzájárulása szükséges, vagyis valamennyi kormánynak vétójoga van. Magyarországnak – és persze minden tagállamnak – azzal is számolnia kell, hogy a jogállamisági feltételrendszer a jövőben minden uniós támogatásra vonatkozni fog – a jelenleg kivételt jelentő mezőgazdasági finanszírozásra is.

Elméleti megközelítést alkalmazva:

ha ezek a pénzek holnaptól hozzáférhetők lennének, Magyarország nem kapna belőlük egyetlen forintot sem.