Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
Az már eddig is nyilvánvaló volt, hogy teljes körű kommunikációs offenzívát indított a kormány az Európai Unió költségvetéséről, és ebbe az Ukrajnának szánt forrásokat is belekeverik. Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában, még ha burkoltan is, de azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy a Magyarországnak járó forrásokat Kijevnek adták.
„Az Európai Bizottság az uniós 7 éves költségvetési szakasz felénél azt mondja, hogy elfogyott a pénzem, adjatok összességében 100 milliárd eurót. Eközben az unió nem tudja teljesíteni a tagállamai felé lévő kötelezettségeit. Az unió nekünk tartozik, minden tagállamnak minden évben egy összeget be kell fizetnie a közös költségvetésbe, ezt mi meg is tesszük, onnan meg nem adják a pénzt” – fejtegette a miniszterelnök.
Orbán azt is tételesen felsorolta, hogy véleménye szerint milyen pénzekkel tartozik Magyarországnak az Európai Unió:
- határvédelemre és kerítésépítésre 2 milliárd euróval,
- a tanárok béremelésére 800 milliárd forinttal,
- valamint a helyreállítási alap forrásaival is.
„Nem ok nélkül tesszük fel a kérdést, vajon nem azért tartoznak-e, mert a nekünk járó pénzt valami másra, mondjuk Ukrajnára elköltötték” – fejezte be az okfejést a kormányfő.
Fenti kijelentésével azonban nem az a baj, hogy csúsztatás, hanem hogy egyáltalán nem igaz.
Az Ukrajnának szánt uniós támogatáshoz semmi köze nincs a helyreállítási alapnak.
Az ebből és a hétéves költségvetési keretből járó pénzt Magyarország még azért nem kapta meg, mert nem teljesítette a jogállamisági problémák miatt kiszabott feltételeket. Ha ezeket teljesíti a kormány, akkor semmi akadálya nem lesz, hogy megnyíljanak a pénzcsapok.
Azt, hogy pontosan mely uniós forrásokat és miért zártak el a magyarok elől, azt ebben a cikkünkben vettük lajstromba:
Lajstromba vettük: ezeket az EU-s pénzcsapokat zárták el a magyarok elől
Röpködnek az eurómilliárdok a Budapest és Brüsszel közti politikai csatározásban. Összeszedtük, milyen uniós forrásokhoz nem fér hozzá most a magyar kormány, és mik a kilátások, hogy elmozdulás történjen a patthelyzetből.
Mit adnak és miért
Az tény, hogy az Európai Unió támogatja Ukrajnát, mint egy háborúban álló országot, amelyet külső agresszió ért. Ennek egyik forrása az Európai Békekeret, amiből az EU 5.6 milliárd eurót különített el Ukrajnának – ez ugyanakkor az uniós költségvetésen kívül áll. Ráadásul éppen az a lényege, hogy ebből az uniós tagállamok visszaigényelhetik az uniótól az ukrán hadseregnek nyújtott támogatás (például lőszerszállítás, katonai kiképzés) ellenértékét. Az sem elképzelhetetlen tehát, hogy ha például Magyarország ukrán orvosokat képez ki, az erre fordított pénzt a békekeretből igényelje vissza.
Ami az uniós költségvetést illeti: Ukrajna a 2022-es uniós költségvetésből 11,6 milliárd eurós támogatást, a 2023-as költségvetésből 18 milliárd eurós támogatást kapott, elsődlegesen kedvezményes kölcsön formájában.
Orbán a rádióinterjújában főleg a hétéves uniós költségvetés felülvizsgálatát kritizálta, de ezt nem először teszi – emlékezetes például az uniós csúcson feltett kérdése arról, hol a pénz. (Az megint más kérdés, hogy később kiderült, a miniszterelnök ugyanezt a kérdést Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek személyesen már nem tette fel.)
Mint azt korábban megírtuk, az Európai Bizottság összesen 66 milliárd euró pótbefizetését javasolta a 27 tagállamnak. Ukrajnának ebből valóban 50 milliárdot szán a 2024-27-es időszakban: 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 33 milliárd eurónyi alacsony kamatozású kölcsönt.
Ezenkívül 15 milliárd eurót a bevándorlás elleni küzdelemre, például a kibocsátó államok támogatására szánnak, tehát itt félrecsúszik az a miniszterelnöki állítás is, hogy Brüsszel nem ad pénzt erre a célra. 1 milliárd euró menne az infláció miatt megnövekedett uniós kamatterhek ellentételezésére. (A költségvetés módosításához egyébként egyhangú döntésre van szükség a Tanácsban.)
Arról, hogy „hova lett a pénz", ebben a cikkünkben írtunk:
Orbán azt kérdezi, hová lett az EU pénze. Elmagyarázzuk
Új témát dobott be az uniós csúcs előtt a magyar miniszterelnök, aki szerint a csőd felé sodorták az Európai Uniót. Ez természetesen nem igaz, Orbán magyarázatában pedig több pont is erősen megkérdőjelezhető. A kormányfő azonban valószínűleg nem véletlenül hozta elő az unió költségvetési tervének tervezett módosítását, azt ugyanis később akár vétóval való fenyegetésre is használhatja.
Nem a mi pénzünkből
De most jöjjön a lényeg, és ami az Orbán-interjú szempontjából a legfontosabb: Ukrajnát egyáltalán nem a költségvetés tagállamok számára elkülönített részéből támogatja az EU. Ukrajna ugyanis nem uniós tagállam, így nem jogosult sem az Újjáépítési és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaira, sem pedig felzárkóztatási támogatásokra.
Magyarország eddig azért nem részesült ezekből a forrásokból 2021 óta, mert az ehhez szükséges feltételeket nem teljesíti. A helyreállítási alapból neki félretett 5,8 milliárd euró kifizetésére vonatkozó kérelmét Magyarország még be sem nyújtotta, hiszen ehhez valamennyi általa vállalt – például korrupcióellenes – „szupermérföld” előzetes teljesítését kellene igazolnia.
Ami pedig a hétéves uniós költségvetést illeti, a kondicionalitási mechanizmus keretében a tagállamokat tömörítő Tanács 6,3 milliárd eurónyi kohéziós forrást fagyasztott be és megtiltotta a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek uniós támogatását. Gulyás Gergely ugyan a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy 202 millió euróról már benyújtottuk a számlát az Európai Bizottságnak a gazdaságfejlesztési programok keretében kiírt pályázatok utólagos támogatására, de ezek is csak akkor jöhetnek meg, ha a Bizottság arra rábólint.
Az LMBTQ emberek jogainak teljesülése is az egyik feltétele a 22 milliárd eurós kohéziós forrás megérkezésének
Reviczky Zsolt
Végezetül: 22 milliárd eurónyi kohéziós forráshoz Magyarország akkor férhet hozzá, ha egy sor általános feltételt teljesít, köztük az Alapjogi Charta tiszteletben tartását megkövetelő horizontális feljogosító feltételeket, vagyis biztosítja a bíróságok függetlenségét, az akadémiai szabadságot, az LMBTQ emberek és a menedékkérők jogait.
Magyország tehát jelenleg azért nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, mert – vélhetően politikai okok miatt – nem kívánja teljesíteni az előírt feltételeket. Ukrajna támogatásának felemlegetése pedig csak üzenet, hogy Magyarország meg fogja vétózni a Tanácsban a hétéves uniós költségvetés félidős felülvizsgálatát, ha az EU nem lesz rugalmasabb Magyarország kifizetési kérelmeinek elbírálásakor.
