Bármikor újra pénzügyi szankciókkal élhet az Európai Bizottság, ha úgy ítéli, Magyarország nem teljesíti azokat a feltételeket, amelyeket az uniós források kifizetéséül szabott – erősítette meg a Portfolio kérdésére a testület szóvivője.

A portál annak kapcsán kereste meg a Bizottságot, hogy a minden kifizetés előtt kötelező, úgynevezett horizontális feljogosító feltételeknél az utolsó, az igazságügyi reform múlt héten elfogadott eleme a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabály szerint nem azonnal, hanem a kihirdetést követő 61. napon lép hatályba. A Bizottság költségvetési ügyekért felelős tagja, Johannes Hahn mégis arról beszélt múlt csütörtökön magyar újságírók előtt, hogy a Brüsszelbe eddig megérkezett, 500 millió eurónyi magyar számla kifizetése már az előtt megkezdődhet. Amikor a hvg.hu akkor rákérdezett arra, akadálya lehet-e kifizetésnek az, hogy a hatályba lépés két hónappal később történik (miközben a hivatalos fizetési határidő az EU szabályai szerint 60 nap), Hahn úgy ítélte, elegendő biztosítéknak fogadják el az Európai Bírósággal való egyeztetést lehetővé tevő jogszabály elfogadását.

Ezt a választ finomította most a Portfoliónak a Bizottság, közölve, hogy a testület vizsgálata szerint az előzetes egyeztetés lehetőségét az Európai Unió Bíróságával már a bírósági gyakorlatban megfelelően alkalmazzák a büntetőügyeknél is, vagyis a horizontális feljogosító feltétel már valójában teljesül, ezt szentesítette csak a jogszabály. Ez tehette lehetővé, hogy már most történjen kifizetés, ugyanakkor,

ha mégis „visszalépést tapasztalnak, leállíthatják a kifizetéseket, beleértve azt is, ha a legutóbbi módosítások bármilyen okból nem lépnek hatályba”.

A válasz megerősíti Didier Reynders jogállamiságért felelős biztosnak ugyancsak az említett sajtóbeszélgetésen elhangzott kijelentését is, amely szerint a Bizottság bármikor kész újabb szankciókkal élni Magyarországgal szemben. A politikus akkor mellesleg azt is közölte: hogy egyelőre nem látják teljesítettnek azokat a feltételeket, amelyek alapján a többi zárolást feloldják. Így a Magyarország számára a hétéves költségvetésben rendelkezésre bocsátott 21,9 milliárd euróból csak 10,2 milliárd áll rendelkezésre, míg a helyreállítási alap vissza nem térítendő és hitel részéből mindössze 900 millió eurónyi előleg.