Az új rendszer célja, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá tegye a kiutasítási eljárásokat, miközben biztosítja az alapvető jogok, a nemzetközi jog és a visszaküldés tilalmának elvének tiszteletben tartását. A szabályozás emellett azt is szolgálja, hogy megakadályozza az illegálisan tartózkodó bevándorlók tagállamok közötti továbbutazását.
Az új jogszabály értelmében az a nem uniós állampolgár, aki valamely tagállamban jogellenesen tartózkodik, a nemzeti hatóságok által kiadott kiutasítási határozat alapján köteles haladéktalanul vagy meghatározott határidőn belül elhagyni az adott ország területét. A visszaküldésre kötelezett személyeknek együtt kell működniük a hatóságokkal.
A rendelet lehetővé teszi az érintettek őrizetbe vételét is, ha fennáll a szökés veszélye, nem működnek együtt a hatóságokkal, vagy biztonsági kockázatot jelentenek. Az őrizetet bírósági vagy közigazgatási hatóság rendelheti el, időtartama pedig legfeljebb 24 hónap lehet. Bizonyos esetekben további hat hónappal meghosszabbítható, és ha az érintett másik tagállamba távozik, új őrizeti időszak is elrendelhető. A tagállamok alternatív intézkedéseket is alkalmazhatnak, például rendszeres jelentkezési kötelezettséget, kijelölt helyen tartózkodást, pénzügyi biztosítékot vagy elektronikus megfigyelést.
A hatékony visszaküldés érdekében a nemzeti hatóságok különböző nyomozati eszközöket is alkalmazhatnak. Bírósági vagy közigazgatási engedély birtokában átkutathatják az érintett személyeket, lakóhelyeket és más helyiségeket, valamint lefoglalhatják a személyes tárgyakat és elektronikus eszközöket. Az ilyen intézkedéseknek ugyanakkor összhangban kell állniuk az uniós és a nemzeti joggal, és biztosítani kell a jogorvoslati lehetőségeket.
Az új szabályozás egyik legjelentősebb eleme, hogy lehetővé teszi úgynevezett „visszaküldési központok” létrehozását az Európai Unión kívül. A tagállamok megállapodást köthetnek olyan harmadik országokkal, amelyek vállalják a kiutasított személyek befogadását. Kísérő nélküli kiskorúak azonban nem szállíthatók ilyen központokba. Az érintett országoknak tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, a nemzetközi jogot és a visszaküldés tilalmának elvét, a tagállamoknak pedig tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi uniós országot az ilyen megállapodásokról.
A jelentés előadója, Malik Azmani holland liberális képviselő szerint az elfogadott szabályok lezárják az európai migrációs rendszer egyik régóta fennálló hiányosságát. Mint fogalmazott, az európai polgárok joggal várják el, hogy azok, akiknek nincs joguk az EU-ban maradni, visszatérjenek származási országukba, és közel húsz évnyi politikai patthelyzet után végre létrejött egy működőképes visszaküldési rendszer.
A jogszabály ugyanakkor éles bírálatokat váltott ki a Zöldek/Európai Szabad Szövetség frakció részéről. A frakció szerint a jobbközép Európai Néppárt és a jobboldali pártok együttműködése olyan szabályokat eredményezett, amelyek tömeges és önkényes fogva tartásokhoz, valamint az Európai Unión kívüli központokba történő kitoloncolásokhoz vezethetnek.
Mélissa Camara francia zöldpárti képviselő, a frakció árnyék-jelentéstevője úgy fogalmazott, hogy a jobboldali képviselők „a populizmus és az idegengyűlölet kedvéért feláldozták az együttérzést és a józan észt”. Szerinte a rendelet „potenciálisan halálos offshore deportálótáborokhoz”, élethosszig tartó beutazási tilalmakhoz és tömeges fogva tartásokhoz vezethet, amelyek a gyermekeket sem kímélik.
A politikus különösen bírálta azokat a képviselőket, akik tapssal fogadták a szavazás eredményét. Állítása szerint az Európai Néppárt a voksolással bizonyította, hogy kész együttműködni a radikális jobboldallal az alapvető jogok és az emberi méltóság rovására. Camara szerint a rendelet egyes elemei az Egyesült Államok bevándorlási hatóságának (ICE) gyakorlatára emlékeztetnek, mivel lehetővé teszik a hatóságok számára a lakások átkutatását is.
A zöldpárti képviselő bejelentette, hogy a szabályozást várhatóan nemzeti bíróságok és az Európai Unió Bírósága előtt is megtámadják majd arra hivatkozva, hogy sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint több uniós és nemzetközi egyezményt. A Zöldek közölték, hogy minden rendelkezésükre álló jogi eszközzel támogatni fogják ezeket az eljárásokat.
Az elfogadott szabályokat üdvözölte a Tisza Párt európai parlamenti delegációja is. Lakos Eszter, a párt delegációvezetője közleményében azt hangsúlyozta, hogy a Tisza és az Európai Néppárt álláspontja szerint azoknak, akik nem jogosultak az Európai Unióban maradni, vissza kell térniük származási országukba.
Évek óta tarthatatlan, hogy a kiutasítási döntéseknek alig egyötödét hajtják végre – ez a rendelet végre valódi, kikényszeríthető európai megoldásokat ad a kezünkbe
– fogalmazott a politikus. Hozzátette, külön eredménynek tartják, hogy néppárti nyomásra a szabályozás egyes részei már a kihirdetést követően azonnal alkalmazhatóvá válnak.
Lakos Eszter közleményében bírálta a Fideszt is. „Amíg a Fidesz otthon a migrációval kampányol, mi Brüsszelben azon dolgozunk, hogy a szigorú fellépés ne üres szlogen legyen, hanem működő törvény” – írta.
A parlamenti jóváhagyást követően a jogszabályt a tagállamokat tömörítő Tanácsnak is hivatalosan el kell fogadnia. A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetés után lép hatályba. Egyes rendelkezések – köztük a visszaküldési központokra vonatkozó szabályok, valamint a visszaküldések külső dimenziójára vonatkozó előírások – azonnal alkalmazandók lesznek, míg a nagyobb előkészítést igénylő intézkedések 12 hónappal később lépnek életbe.
Az elfogadott reform az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktumának egyik fontos elemének számít, ugyanakkor jól mutatja, hogy a migráció kérdése továbbra is az egyik legélesebb politikai törésvonal az Európai Parlamentben.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
