A kormány 93 ezer forintos minimálbért és 108 ezer forintos garantált bérminimumot javasolt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács hétfői ülésén - mondta Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az ülést követő tájékoztatón. A kormány korábbi javaslata még 92.000 forint volt.
Nem emeli a béreket a minimálbér felett a 250 millió forintot meghaladó éves nettó bevételű cégek 79 százaléka, 8 százalék az inflációtól elmaradó béremelést tervez, és mindösszesen 13 százalék tartja vagy emeli alkalmazottai bérének reálértékét – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. a legfrissebb, a 2012-ben várható bérfolyamatokról szóló felmérésében. Arra is rákérdeztek, hogy a cégvezetők hány százaléka bocsát el minimálbéren bejelentett alkalmazottat a jövő évben.
Egy héten belül már harmadszor kavar az adóátcsoportosítással az Orbán-kormány: szűk körben mégiscsak marad a félszuperbruttó a rendszerben. Ez azt jelenti, hogy a 16 százalékos kulcs mellett a 20,3 százalékos kulcs is megmarad - legalábbis átmenetileg, mielőtt két lépésben végleg kivezetik majd. Legalábbis a szerda délutáni állapot szerint.
A NAV szeptember 13-án a 2010-es személyi jövedelemadó adatokról tartott sajtótájékoztatójához mellékelt adatsorokból sokan ebből szemezgetve csak a nekik tetsző számadatot emelik ki és hozzák nyilvánosságra. Az egyik ilyen téves adat, ami elterjedt a médiában, hogy 1, 2 millióan vannak minimálbérrel bejelentve. A másik, hogy a 140 ezer nettó alatt keresők zsebében marad kevesebb. Lássuk, hol mehetett félre a számítás.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptember 28-án számol majd be a béremeléssel és kompenzációval kapcsolatos tervek részleteiről – mondta Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője a Duna Tv műsorában.
Úgy kompenzálná a kormány az adórendszer átalakításával rosszabbul járó embereket, hogy a 202 ezer forint felett keresőkre egy átmeneti hozzájárulást terhelnének. A minimálbért 92 000 forintra, a garantált bérminimumot pedig 108 000 forintra emelné a kormány.
Minimum nettó havi 140 ezer forintot kell keresnie a munkavállalóknak ahhoz, hogy ne járjanak rosszul a pénteken bejelentett adóváltozásokkal, az adójóváírás megszüntetésével és a félszuperbruttó kivezetésével. Cséfalvay Zoltán stratégiai államtitkár elismerte, emelni kell a minimálbért.
A kormány várható közmunka-szabályozása abszurd és csökkenti a versenyképességet - írja Muraközy Balázs közgazdász. Példája szerint József sokkal rosszabbul jár kényszerközmunkásként. De nem csak ő, az ország is. Matekoljunk.
Csaba László közgazdász, egyetemi tanár nem igazán bízik a kormány közmunkaprogramjának sikerében. „Nagy közmunka-projektekhez nagy beruházások kellenek, ennek fedezete nem látható a Széll Kálmán tervben és a konvergencia-programban -- nyilatkozta a hvg.hu-nak
Adócsalással, a számvitel rendjének megsértésével és magánokirat-hamisítással gyanúsítják egy cégcsoport 11 képviselőjét, illetve alkalmazottját.
A minimálbér emelése a munkavállalóknak nem jelent többletjövedelmet, a munkaadókra azonban jelentős terhet ró, elbocsátásokhoz és a feketefoglalkoztatás emelkedéséhez vezethet - mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) hétfői ülését követően.
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány régiónként, földrajzi térségenként eltérő összegű minimálbért állapítson meg, márpedig a Munka törvénykönyvére vonatkozó javaslat erre lehetőséget ad.
Minden erővel csökkentenünk kell az államadósságot és ki kell menteni a családokat a devizahitelükből - mondta Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben. A kormányfő szerint ez kell ahhoz, hogy Magyarország minél előbb elrugaszkodjon a válságzónától. Beszéde alapján valószínűsíthető, hogy a bankoknak fájni fog az újabb elrugaszkodás.
Orbán Viktor pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: nagyon közel a megegyezés a munkaadókkal és a munkavállalókkal arról, hogyan kell "a jelentősen megemelt minimálbér miatti terheket részlegesen, illetve bizonyos területeken teljes egészében ellensúlyoznia a kormányzatnak".
A kormány béremelést vár el a cégektől, miközben azok bércsökkentést, sőt leépítéseket terveznek jövőre. A kormány elvárásait a romló gazdasági kilátások mellett irreálisnak látják.
Az Orbán-kormánynak nagyot kéne emelnie a nettó hatvanezres minimálbéren, ha nem szeretné, hogy a jövő évi adótörvények miatt a legrászorultabb 1,2 millió polgár elpártoljon tőle. Ha marad a mostani minimálbérszint, a munkavállalók havi tízezerrel visznek haza kevesebbet, mint idén. De nem csak ők: 140 ezer forint nettó alatt mindenkit ez a veszély fenyeget.
Havonta 57 ezer forint lesz a teljes munkaidős közfoglalkoztatottak kötelező legkisebb bére, ami nettóban 47 ezer forintra jön ki. A minimálbért csak azok kapják meg, akik középfokú végzettséget igénylő munkát végeznek majd. Heti bérezés esetén a kötelező legkisebb nettóbér 43 ezer forintra jön ki havonta, teljesítménybérezés esetén pedig akár 28 500 forintig is csökkenthetik a közmunkás havi bérét.
Mit tehet a munkavállaló, ha béremelést szeretne, de tőle vár ötleteket a cég?
Legfeljebb a minimálbért kaphatják meg az álláskeresők szeptember elsejétől. Változik ugyanis az álláskeresési ellátásra vonatkozó szabályozás - emlékeztet a Foglalkoztatási Hivatal.
Jövőre a kormány maga határozza meg rendeletben a minimálbért és a garantált bérminimumot - írja a Napi Gazdaság utalva arra, hogy ez is szerepel a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvény tervezetében, amelyet hétfőn nyújtott be a kormány a parlamentnek.
