A Sorsok Háza koncepciója szó szerint félkész, vagyis 50-60 százalékban tekinthető csak véglegesnek – tudta meg a hvg.hu. A tervezett kiállítás mégis rengeteg bírálatot kapott az elmúlt hetekben. Azt egyelőre nem tudni, hogy a történelemhamisítással vádolt eredeti terveket átdolgozzák-e, vagy csak kiegészítik azokat.
A kormányzat azért cincálhatná szét az MTA-t, és vonhatná az egyetemek alá egyes kutatóintézeteit, hogy előrébb kerüljenek a hazai egyetemek a nemzetközi rangsorokban. De az ezzel elért eredmény is kevesebbet javít majd a helyzeten, mint amennyit a CEU beszántása árt, írja az e heti HVG.
Jövő héten mutatják be a Magyar Tudományos Akadémia székházában Magyarország Nemzeti Atlasza új kiadásának Természeti környezet című kötetét.
Részleges megállapodás született a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között: az MTA jövő évi költségvetésének tervezése a jogszabályokban előírt módon és határidőkkel, az előző évekkel azonos módon megtörténik, azaz a kormány nem vonja el az akadémiától a finanszírozás jó részét. A megállapodás az MTA közleménye szerint a szerdai egyeztetésen született meg.
Az Akadémia elnöke nyíltan bosszúhadjáratról beszélt az Indexnek.
A miniszter szerint rossz minőségű munkát végez az MTA kutatóintézete. A KTI statisztikával vágott vissza.
„Szomorú és sajnálatos, hogy az Akadémia különböző nyilatkozatokkal próbál nyomást gyakorolni a kormányra” – állítja az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Komoly veszélyt jelent a bizonyítékok nélküli gyógyászat az MTA Orvosi Tudományok Osztálya szerint, a tudósok azt mondják, arra sincs bizonyíték, hogy a homeopátia a placebónál ténylegesen nagyobb hatást fejtene ki, mindezért a jogi szabályozás újragondolását sürgetik.
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa csütörtökön beperelte a Figyelő kiadóját, mert a hetilap valótlanságokat állított a tudományos teljesítményéről.
Példátlan lépésre szánta el magát a negyven ország ötvennyolc tudományos akadémiáját, műhelyét – köztük az MTA – tömörítő szakmai szervezet, az All European Academies.
A magyar tudósok már eddigi is kiszolgáltatott helyzetben éltek, dolgoztak. A bizonytalanságot csak növelik a kormány tudományos autonómiát csorbító lépései.
Lassan pont kerül az ügy végére, hogy milyen feltételek mellett és hogyan működik tovább a Magyar Tudományos Akadémia, miután a kormány megpróbál rátelepedni.
Elmarad a miniszterelnök és a tudósok találkozója a Széchenyi István-emléknapon. Új időpontot keresnek.
Az MTA szerint nem a kormánynak üzentek azzal, mikor arról posztoltak, utoljára Rákosi alatt fenyegette őket a megszűnés.
Az MTA nagyon küzd a függetlenségéért.
Parragh László megint elszólta magát: a Kamara mondja régóta, hogy át kellene alakítani az akadémiai rendszer működését. Miközben az Akadémia a függetlenségét és a kutatás szabadságát féltve tiltakozik forrásai jelentős részének átcsoportosítása ellen, Parragh örül.
Domokos László ÁSZ-elnök nyílt levelet írt a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának, szerinte a közpénzből finanszírozott alapkutatásoknál sem lehet mellékes a hatékonyság.
Az MTA finanszírozása jelentős mértékben az Európai Befektetési Bank által nyújtott hitelből történik, a politikus megkérdezi a Banktól, a hitelszerződést befolyásolja-e az MTA pénzének elvonása.
A kurzusépítés mozgatórugója, hogy "kié legyen a lé", de ezen a területen a győzelem nem olyan könnyű és gyors, mint a politikában.
