Az exobolygókra vadászó Kepler és a fiatal csillagrendszerek infravörös sugárzását vizslató Spitzer űrtávcső egyesített erejével tárta fel egy magyar kutatócsoport a DQ Tau rendszerében zajló fizikai folyamatokat.
Arra kérték, hogy nyerjen az ő pályázatuk, de Pálinkás József állítása szerint sosem tette meg, amire kérték. Végül júniusban leváltották, de azt mondja, nem ezért.
Kedden a parlament elfogadta azt a költségvetési módosító javaslatot, amely szerint az MTA 28 milliárdos kutatásra fordítandó pénze mostantól a Palkovics-féle Innovációs Minisztériumon keresztül érkezzen az akadémiához. Ennek mikéntjét és hogyanját még senki sem ismeri. Sőt a kormányzati koncepciót sem. Török Ádám, az MTA főtitkára azt mondja, nem tervez a törvénymódosítás miatt lemondani, de a helyzet az MTA számára elfogadhatatlan. Hogyan jöhettek elő újra Kóka János mondatai? És miért találja magát az Akadémia a kultúrharc kellős közepén?
Hiába tiltakozott korábban az akadémia, simán átment a javaslat. Az MSZP normakontrollt kezdeményez.
Ha megvalósul a kormány legújabb terve, tovább duzzadhat az elvándorló tudósok és kutatók tengere. A terv szerint ugyanis a kutatási pénzek egyre nagyobb hányadáról születhet döntés minisztériumokban, pártvezetők irodáiban.
Az intézmények és csoportok iránti bizalom rangsorában a politikai pártok az utolsó helyen kullognak.
Egy profilszerűen sorosozó névtelen blogra hivatkozva vonta támadás alá a kormánymédia az MTA egyik volt kutatóját és állítja be Soros ügynökének. Az Akadémia Jogtudományi Intézetének vezetőjeként hivatkoznak rá, csakhogy Jakab András már lassan egy éve nem is dolgozik semmilyen minőségében az MTA-n.
Lovász László azt írta, az alapkutatásnak szabadnak kell lennie a politikai nyomástól és – amennyire lehet – a gazdasági nyomástól is.
Az akadémikus kiállt az alapkutatások mellett is.
Kitanulta az esztergálást, mert nem volt pénz kutatóeszközökre. Most közellenség lett.
Annak ellenére is, hogy az innovációért felelős miniszter lesöpörte javaslataikat a kutatási pénzek elosztásáról.
A miniszter az egyik kormánypárti lapban reagált az akadémikusok megkeresésére.
Komoly ellentét feszül az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal között, ráadásul ellenséges hatalomnak könnyű bedarálni a bírói hatalmat, állítja Fleck Zoltán egyetemi tanár.
A terveket már el is küldték a szakminiszternek és az Országgyűlés két illetékes bizottságának.
Az MTA átszervezése miatt különbözött össze az agykutató Freund Tamás a Professzorok Batthyány Körének tagjaival.
Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének elnöke publicisztikájában azt írja a Magyar Időkben, hogy a kutatók ahelyett, hogy a "megvetett állam csecsein csüngenének" és vehemensen ragaszkodnának évtizede művelt témájukhoz, inkább saját maguknak kéne máshol forrást keresniük kutatásukra. Szerinte türelemmel kellene viszonyulni a kormányhoz és figyelembe vehetnék szempontjaikat, ahelyett, hogy tüntetni mennek.
Még hetekig tarthatnak a tárgyalások Palkovics László miniszter, illetve az MTA elnöksége között az Akadémia jövő évi finanszírozásáról, azonban a megkérdezett kutatók, akadémikusok pesszimisták, és nem is bíznak a miniszterben. Szerintük ez nem a pénzről, hanem az autonómiáról szól, arról, hogy a kormány megmutassa, ő a legerősebb gyerek a homokozóban, bárki lapátját összetörheti. Kulcskérdés a bérek elvonása, ezzel ugyanis sötét idők kezdődhetnek.
Levelet küldtek, amelyben azt kérik a magyar kormánytól, hogy vonja vissza a Magyar Tudományos Akadémia költségvetését érintő javaslatát.
Ismét tárgyalt az innovációs és technológiai miniszter az akadémia elnökével, Palkovics szerint azonban nem közeledtek az álláspontok, annak ellenére, hogy szerinte az elviekben egyetértenek, csak a megoldásokban nem.
Lovász László így tiltakozott az Akadémia pénzének és függetlenségének csonkítása ellen.
