#munkajog

Botrány a Detki Keksznél: félreértés vagy rasszizmus?

Félreértés indította el a Detki Keksz Kft. rasszizmus-ügyét, de a helyiek jó része tendenciát lát abban, hogy a cég évek óta alig alkalmaz romákat. Szerintük a faluban is lennének a kekszgyári munkára alkalmas emberek, ezért furcsállják, hogy miért hozzák távolabbról a munkaerőt. A cég szerint viszont csak az alkalmasság volt a szempont, és a közelmúltban hatalmas volt a túljelentkezés. A gyár nem most keveredett először konfliktusba a helyiekkel, öt éve egy építkezés miatt ment a vita, ami kárt okozott a szomszédos házakban.



Táppénz alatt a házát építette – magánnyomozók a lebuktatott munkavállalókról

A magánnyomozókat leggyakrabban a párkapcsolati és családi viszályok valamelyik résztvevője keresi fel megbízással, őket viszont gyakoriságban azok a munkáltatók követik, akik szeretnék lebuktatni a vélhetően színlelt betegszabadságon lévő alkalmazottjukat. Rendszerint már pár napos profi megfigyeléssel találnak is bizonyítékot a táppénzcsalásra, kaptak már el szimulánst házépítés közben, wellneshotelben, de a konkurenciánál is. Egyre több cég veszi igénybe a szolgáltatást, ami teljesen törvényes.



Megtorlás a munkahelyen: létező, súlyos probléma

Az egyenlő bánásmód megsértésének egy következő kevésbé ismert formája, a megtorlás is létezik. Ebben az esetben olyan munkavállalót ér hátrány, aki az általa tapasztalt diszkrimináció ellen emel szót. Kártyás Gábor írása.



Íme 5 eset, amikor legális a minimálbér alatti foglalkoztatás

Van öt olyan eset, amikor törvényesen a minimálbér alatt történhet az alapbér megállapítása, vagy a havi munkabér kifizetése. Ezen foglalkoztatási konstrukciók kapcsán is a jogszabályoknak megfelelően kell meghatározni az alapbért, ugyanakkor munkajogi szempontból rendhagyó jellegük miatt a munkabér összege minimálbér alatti - írja hírlevelében a BDO Magyarország.



Kifinomultabb fegyelmi eszközök a munkáltatóknál

Az új munka törvénykönyve új szabályként lehetővé teszi, hogy a felek kollektív szerződés hiányában is megállapodjanak hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásában, amennyiben a munkavállaló megszegi munkaviszonyból származó kötelezettségeit. Korábban ilyen lehetőségük csak a kollektív szerződés hatálya alatt álló munkáltatóknak volt, amennyiben a szakszervezettel megállapodtak az alkalmazható szankciókról és a fegyelmi eljárás rendjéről.


Táppénz vagy munkahely: a veszélyeztetett terhest is kirúghatják

A júliustól hatályos új Munka Törvénykönyve kimondja, hogy kérésre a munkába visszatérő kismamának kötelező részmunkaidős állást biztosítani. Az elbocsátást viszont megkönnyíti azzal, hogy még a gyes általános időszakának hátralévő idejére sem védi a kismama munkahelyét, ha korábban visszamenne dolgozni. Ha a terhességét eltitkolja és nem jelenti be, akkor sem kap védettséget a kismama. A passzusok az Orbán-kormány családpolitikájával is ellentétesek, a részmunkaidős munka látszólagos támogatása pedig a szükséges körülmények hiánya miatt maradhat írott malaszt.





Minden megváltozik a munkajogban

Alig létezik olyan munkajogi terület, amelyet nem érintenének az új Munka törvénykönyvének júliusban hatályba lépő változásai, ezért a hazai vállalatok vezetőinek és a munkaüggyel foglalkozó szakembereknek már most el kell kezdeniük az új szabályozásra történő felkészülést, tanulást.


0-24-ben a főnök rendelkezésére kell állni?

Külföldön – például az Egyesült Államokban vagy Brazíliában – túlóradíjat fizetnek azoknak az alkalmazottaknak, akik munkaidejük lejárta után kapnak e-mailt telefonon munkáltatójuktól. A munkajogászok ott azzal érveltek, hogy ez ugyanaz, mintha a munkaadó közvetlenül utasítaná őket valamire. Munkajogi szakértőt kérdeztünk arról: egy magyar munkavállalónak mikor és hogyan kell munkaidőn túl is főnöke rendelkezésére állnia.




A hét leggyakoribb tévhit a diákmunkáról

Még mindig sok diákot foglalkoztatnak feketén strandokon, szórakozóhelyeken és üzletekben: munkatapasztalat híján tényleg nehéz átlátni a nyári munka szabályait. Összegyűjtöttük a munkaidővel, fizetéssel és felmondással kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.


Munkajogi viták: az ombudsman kiváltaná a bírósági utat

Szabó Máté ombudsman azt javasolja a jogalkotónak, hogy az új Alkotmány, illetve a sarkalatos törvények kidolgozása során fontolja meg: nem lenne-e érdemes inkább a munkaügyi jogviták rendezésére szolgáló, modern, más országokban már bevált lehetőségekkel - például közvetítés, döntőbíráskodás, vagy utolsó ajánlat intézménye - kiváltani a bírósági utat.