szerző:
Bogár Zsolt - Szabó M. István

A júliustól hatályos új Munka Törvénykönyve kimondja, hogy kérésre a munkába visszatérő kismamának kötelező részmunkaidős állást biztosítani. Az elbocsátást viszont megkönnyíti azzal, hogy még a gyes általános időszakának hátralévő idejére sem védi a kismama munkahelyét, ha korábban visszamenne dolgozni. Ha a terhességét eltitkolja és nem jelenti be, akkor sem kap védettséget a kismama. A passzusok az Orbán-kormány családpolitikájával is ellentétesek, a részmunkaidős munka látszólagos támogatása pedig a szükséges körülmények hiánya miatt maradhat írott malaszt.

A július elsejétől hatályba lépett új Munka Törvénykönyvében több ponton is változtak a terhesség, illetve a gyermekszülés utáni időszakra vonatkozó munkajogi szabályok. A módosítások iránya nem feltétlenül esik egybe a tavaly év végén szigorodott  családjogi törvénnyel, mely a kismamák és a terhes nők védelmét kiemelt fontosságúnak nevezte.

Korábban az volt a főszabály, hogy azt a dolgozót, aki gyermeket vár, nem lehet elbocsátani, illetve a gyermek születését követően három évig a munkavállaló védettséget akkor is, ha ennél korábban visszament dolgozni. Ugyancsak alaptételnek számított, hogy a szülés után visszatérő alkalmazottat a munkáltatónak vissza kellett vennie, és számára a korábbi pozíciójában munkát kellett biztosítania. Az új törvényi szabályozás azonban védettséget csak abban az esetben ad a dolgozónak az elbocsátás ellen, ha a terhességét hivatalosan is bejelentette a munkáltatónak.

A táppénz általános szabályai az új Munkatörvénykönyvében nem változtak meg. Aki a munkáját betegsége, a terhessége miatt nem tudja ellátni azt az orvos keresőképtelen állományba veszi, és a ha a táppénzre való jogosultsági feltételeknek megfelel,  valamint kéri az ellátást, az  táppénzben részesül. A veszélyeztetett terhesek esetében némileg módosult a szabályozás: 2011. május 1-jétől ők a keresőképtelenség első 15 munkanapjára is betegszabadság helyett táppénzre jogosultak. 

Helyreigazítás (szerk.)

A várandósokra, illetve a veszélyeztetett terhesekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban több megkeresést kaptunk, melyek a táppénzes ellátásukkal kapcsolatos tévedésünkre hívták fel a figyelmet. A kérdésnek még egyszer utánanéztünk, és valóban, sajnálatos módon tévesen állítottuk, hogy az új jogszabály szerint a várandós anya táppénzt csak a betegség miatti keresőképtelenné válás napjaira kaphat. Valójában a veszélyeztetett terhesekre vonatkozó szabályozás változott úgy, hogy a keresőképtelenség első 15 munkanapjára is betegszabadság helyett táppénz kapható.  A szövegben a téves állításokat javítottuk. Ezúton köszönjük az észrevételeket, az érintettektől elnézést kérünk.

Komoly különbség viszont, hogy a születést követő három évre szóló elbocsátási moratórium csak abban az esetben marad meg biztosan a munkavállaló számára, ha nem megy vissza korábban dolgozni. A felmondási védelem elvész, ha korábban munkába áll. Ugyanígy jár az is, aki az egyébként újdonságként a törvénybe került jogosítványát kihasználva, kéri a munkáltatót, hogy részmunkaidőben foglalkoztassa.

Veszélyes terhesség

A változtatások nemcsak, hogy nem a munkavállalói védelmet erősítik, hanem Sipos Márta ügyvéd, munkajogi tanácsadó szerint „tipikusan a férfivilág e témában vallott téves nézeteit tükrözi vissza. Ha több nő ülne a parlamentben, ez a módosítás így biztosan nem mehetett volna át a Munka Törvénykönyvében" - mondta Sipos Márta. Szerinte a hatályba lépett módosítások arra szolgálnak majd bizonyítékul, hogy az élet nem úgy működik, ahogyan azt a jogalkotók elgondolják.

Ellentétes az új Mt. a Fidesz politikájával
©

A munkajogi szakértő úgy látja, hogy az a törvényi előírás, mely szerint a dolgozónak a munkahelye védettségéhez előre, hivatalosan be kell jelentenie a terhességét, sok olyan problémát okoz majd, amivel nehéz helyzetbe hozza a munkavállalót és a munkáltatót is. Kérdés például, hogy a terhesség tényét ki, hogyan igazolhatja le a munkáltatónak, és mi a következménye annak, ha az állítás mégsem igaz.

Személyiségi jogi szempontból ennél is ingoványosabb területté válhat, ha a bejelentett terhesség bármilyen okból megszakad. A munkajogi tanácsadó szerint az komoly jogi aggályt jelentene, ha a munkavállalónak időről-időre be kellene számolnia a munkahelyén az esetleges változásokról. „Nonszensz, hogy adott esetben a nőknek magyaráznia kelljen a munkáltatójának, hogy miért, mikor és hogyan vetéltek el. Ez számos, szigorúan védett személyes adathoz engedne hozzáférést a kívülálló számára indokolatlanul” – állítja Sipos Márta.

Vissza, de hova?

Látványos változás a korábbi törvényi szabályozáshoz képest, hogy a munkába visszatérő anyukák kérhetik munkahelyükön a részmunkaidős foglalkoztatást. De ehhez, mint erről volt szó, két dolog társul: egyrészt, annak is elveszik a munkahelye védettsége, aki három évnél korábban megy vissza dolgozni, és adott esetben a visszatérő dolgozót a munkába állást követően azonnal elbocsáthatják. Nincs türelmi idő előírva, nincs program arra, hogy a több éves kiesés után hogyan tudná könnyebben elkapni az anyuka a fonalat. Ennek pedig gyakran az a következménye, hogy a nehezebben visszaálló munkavállalónak a munkáltató felmond.

"Úgy látom, hogy tipikusan azok az élethelyzetek kerültek elő a módosításkor, amik korábban a munkavállalónak fejtörést okoztak. Azokat, amelyek gyakorlatilag arra irányultak, hogy a visszatérő kismamákat rávegyék a közös megegyezéssel távozásra. Most ezt a helyzetet könnyítette meg a számukra jogalkotó" - mondta Sipos Márta.

Nagy Andrea HR-szakértő, a Jam szakmai blog szerkesztője abban bízik, hogy  a védettségre vonatkozó új szabályozással  a munkáltatók nem élnek vissza, és csak valóban indokolt esetben használják. Például, ha időközben megszűnt az adott munkakör és más munkakört az anya nem akar vállalni vagy a képzettsége alapján nem alkalmas rá. Nem pedig azért, mert a visszatérő munkavállaló integrálása nagyon nehéz. Nagy egyébként szintén úgy látja, hogy közös megegyezés kikényszerítésével már eddig is módja nyílt a munkáltatónak, hogy a szülés után visszatérő nőket a vállalat kapuján kívülre kényszerítse.

De míg a védettséggel kapcsolatos jogszabály-módosítások inkább a kismamákat ijeszthették meg, a munkáltatóknak ahhoz kell hozzászokniuk, hogy részmunkaidős foglalkoztatást kell biztosítaniuk, ha a szülők igénylik  - kérdés, hányan veszik komolyan a részmunkaidős munka felajánlását, és miképp védik meg a bíróságok a munkavállalókat, ha ez nem történik meg.

A részmunkaidő a multiknál is nehezen megy át

Nagy vezetőként és tanácsadóként több multinak a HR-gyakorlatát is közelről megismerhette, a nők foglalkoztatásával kapcsolatban pedig nemrég több interjút is folytatott HR-esekkel egy készülő tanulmányhoz. A szakértő úgy látja, hogy a multik hozzáállása egyfelől nyitottabb a gyesről visszatérő anyák foglalkoztatásával kapcsolatban, mint a tisztán hazai tulajdonú kkv-ké.  A külföldi tulajdonosnak köszönhetően olyan munkakultúra jelent meg, melynek része a kismamák és a vállalat közötti kapcsolat fenntartása a nők távollétében is, majd a fokozatos visszatérés segítése a munkába, először 4-6 órában, vagy irodai munkák esetén akár távmunkában is.

Megkönnyített elbocsátás. Szükséges a segítő kéz
©

A multik ugyanakkor szigorú létszám- és költségkeretek között dolgoznak, amit folyamatosan monitoroznak. Így személyi vezető legyen a talpán, aki a felelős vállalatirányítás lefektetett elveinek megfelelően prioritásnak tekinti, hogy egy teljes állású munkavállaló helyett két részmunkaidős munkavállalót alkalmazzon ugyanarra a munkára. – mondta Nagy, hiszen ez nemcsak több pénzbe kerül, de munkaszervezés szempontjából is nehezebben menedzselhető.

Ehhez a lépéshez Nagy szerint a legnagyobb blokk a fejekben van. Nemcsak vezetői körben, hogy minderre gondoljanak: adatvédelmi szempontól jól záró házi office-okat alakítsanak ki, az otthon végzett munkát ellenőrizni tudják, a munkavégzéshez szükséges információáramlás pedig akadálytalanul folyjék. A család mellett munkát is választó anyák visszatérését egy többszáz-vagy ezer fős nagyvállalat esetében valamennyi munkatársnak támogatnia kell, állítja a HR-szakértő, hogy a részmunkaidőben vagy otthon dolgozó  anyák semmilyen szituációban ne érezzék magukat másodrangú vállalati polgárnak.

Míg Nagy szerint 30 fős kkv-nál a vezető-tulajdonos  elköteleződése könnyebben érvényesülhet, egy három-négy lépcsős vezetői szintet számláló nagyvállalatnál ennek az érvényesítése jóval nehezebb. Utóbbi esetben egy közvetlen munkatárs áskálódása épp úgy tönkreteheti a visszailleszkedést, mint egy közép- vagy felső vezető negatív döntése.

Egyéb körülmények sem kedveznek

A Munka Törvénykönyve módosításaival kapcsolatban értelemszerűen még nem lehetnek tudományosan vizsgálható adatok, de az biztos, hogy önmagában a részmunkaidős foglalkoztatás választhatóságának kimondása vagy a védettség intézményének a lazítása nem eredményezhet fordulatot a gyermekes anyák újrafoglalkoztatásában. Már ha volt ilyen szándék. – mondta a hvg.hu-nak Köllő János közgazdász, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa. 

Köllő szerint Magyarországon a nőknek csak nagyon kis része vonul ki végleg a munkaerőpiacról gyermekszülés után, és a kihagyás hossza alapvetően attól függ, hogy mikor érzik úgy a szülők, hogy hasznosabb visszamennie az anyának dolgozni (és persze mikor jut munkához). Nálunk a szülés után készpénzes támogatással otthon töltött idő rendkívül hosszú, egy becslés szerint átlagosan 4,7 év, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. Ha ez az idő csak fele hosszú lenne, 2,5-3 százalékponttal emelkedhetne a foglalkoztatás. Míg a Gyurcsány, majd a Bajnai-kormány először engedélyezte a gyes melletti teljes idős munkavállalást, majd a gyes hosszát két évre rövidítette, az lényegében nem változott, hogy a gyes a Bokros-csomag idején elvesztette a  biztosítási jellegét (vagyis nem kellett hozzá előzetes munkaviszony), az Orbán-kormány pedig visszaállította a három éves hosszát.

Az bizonyos, hogy a készpénzes támogatások megkurtítása önmagában nem ösztönzi a foglalkoztatást – mondta Köllő, aki azt is hozzátette, hogy a visszaállításuk sem eredményezett mérhető születésszámnövekedést. A közgazdász szerint a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedéséhez az is kell, hogy a munkába járás és a napközbeni gyermeklehelyezés költségei csökkenjenek, a közlekedési kapcsolatok javuljanak vagy az otthon végezhető, illletve ház körüli munkából befolyó jövedelmek nőjenek.

A gyermekintézmények közül különösen bölcsödéből van kevés, illetve az ilyen korú gyerekek elhelyezése a legdrágább. „Amíg nincs érezhető javulás ezekben a kérdésekben, nem igazán várható javulás” – mondta Köllő, aki Svédországot hozta fel példaként. Míg GDP-arányosan Magyarország másfélszer annyit költ szülés utáni készpénzes támagatásokra, mint Svédország, ott rendkívül jó a gyermekelhelyezést szolgáló intézményhálózat, és sikerült azt is megoldani, hogy a nők foglalkoztatása úgy nőjön, hogy közben a születésszám is nőtt – igaz, ott a szülési szabadságot a nőknek meg kell osztaniuk a férfiakkal, és sokkal elterjedtebb a részmunkaidő és a távmunka. Az Orbán-kormány szemmel láthatóan nem a svéd példát követi – mondta Köllő.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Elfogták az utrechti lövöldözés harmadik gyanúsítottját

Elfogták az utrechti lövöldözés harmadik gyanúsítottját

Egy viszony miatt kellett lemondania a Warner Bros főnökének

Egy viszony miatt kellett lemondania a Warner Bros főnökének

A Mesterterv

A Mesterterv

Kártérítési perre készülhetnek a bulinegyedben menedzsert verő biztonságiak

Kártérítési perre készülhetnek a bulinegyedben menedzsert verő biztonságiak

Komlón is közös polgármesterjelöltet állított az ellenzék

Komlón is közös polgármesterjelöltet állított az ellenzék

Hat gyereket szült meg alig kilenc perc alatt egy texasi nő

Hat gyereket szült meg alig kilenc perc alatt egy texasi nő