A CATL jegeli a magyarok kirúgását Debrecenben
Állítólag a vezetőség leállította a leépítést. Nem világos, pontosan miért, és stratégiaváltásról van-e szó, vagy csak halasztják a kirúgásokat.
Állítólag a vezetőség leállította a leépítést. Nem világos, pontosan miért, és stratégiaváltásról van-e szó, vagy csak halasztják a kirúgásokat.
A rossz gazdasági helyzet miatt a dolgozók nincsenek annyira erős pozícióban, jó tisztában lenni a munkajogi szabályokkal. Egyebek mellett azzal, milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak, ha a dolgozó alkalmatlannak bizonyul az üzemorvosi vizsgálaton. Milyen feltételekkel lehet kirúgni egy dolgozót? Hogyan oszthatja be a munkáltató a munkavállaló munkaidejét? Ezekről a témákról is szó lesz a HVG Munkajog konferenciáján.
Mi számít hivatalosan munkahelyi balesetnek? Kaphat-e kártérítést az, aki home office-ban sérül meg? És milyen kötelessége van az embernek, amit ha elmulaszt, akkor nem jár neki kártérítés?
Mindenkinek szüksége van szabadságra. Vagy azért, mert egy váratlan esemény történt az életében vagy azért, mert szüksége van pihenésre, kikapcsolódásra. Azt azonban kevesen tudják, hogy milyen szabályok érvényesek a szabadságolást illetően, milyen jogai vannak a munkavállalónak, illetve a munkaadónak.
A kontinensnyi szigetországban életbe lépett „a lekapcsolódáshoz való jog”. Ez azonban kétélű fegyver, indokolt esetben a főnökét válaszra nem méltató dolgozó is bírságot kaphat.
A 43 éves ügyvéd együtt végzett a Pázmány jogi karán Gulyás Gergellyel és Magyar Péter, bár nem ismerte őket. Rétvári Bence belügyi, az oktatásért felelős államtitkárral viszont voltak közös barátai. A Magyar Péter-jelenségről azt mondja, az már több mint szalmalángeffektus. Ő is a változásokért küzd, de nem akar politizálni, szakmáját végzi legjobb tudása szerint. HVG-portré.
Az építőiparban és a biztonsági őrök körében a dolgozók negyedét feketén foglalkoztatják.
A pedagógust arra hivatkozva küldték el még a koronavírus járvány idején, hogy szóvá tette például azt, hogy szabálytalanul írták ki a szabadságukat. A bíróság korábban neki adott igazat, és munkahelyére is visszahelyezték, de az RTL Híradó szerint kifogásolja, hogy az általa kért kártérítésnek csak egy részét ítélték meg neki.
A jelek szerint Elon Musk igen erős példával akarta rávenni a Neuralink dolgozóit, hogy növeljék a munkatempót, de ez csak azt eredményezte, hogy rengeteg kísérleti állat elhullott. A cég a vádakról egyelőre hallgat.
Az Európai Parlament igazságügyi bizottsága szakértőket hallgatott meg arról, hogyan lehetne biztosítani az EU-ban illegálisan tartózkodó munkavállalók alapvető munkajogait. Az unió munkajogi alapelvei, például a biztonságos munkavégzéshez vagy a fizetéshez való jog ugyanis mindenkire vonatkoznak, de az illegális munkavállalók ritkán jelentik a visszaéléseket, mert félnek a deportálástól.
Egy sor munkaügyi reformot fogadott el a belga parlament, a négynapos munkahét mellett arról is döntöttek, hogy a munkavállalók figyelmen kívül hagyhatják a főnöküket munkaidőn kívül.
Munkajogi és adatvédelmi kérdéseket is feszeget az oltakozáshoz kötött foglalkoztatás kérdése, ezért is érdemes a munkáltatóknak szakember segítségét igénybe venni az ezzel kapcsolatos döntés meghozatalakor. Az mindenesetre jól látszik, hogy a munkáltatóknak nem az a célja, hogy a munkavállalóikat ne tudják foglalkoztatni és őket fizetés nélküli szabadságra küldjék, hanem az, hogy különböző jutalmazási eszközökkel ösztönözzék őket az oltakozásra.
A munkáltatóknak alaposan meg kell vizsgálniuk minden munkakör esetében, hogy egyáltalán muszáj-e bevezetni a kötelező oltást vagy van más megoldás. És csak az oltás előírása után kérdezhetnek rá, ki van egyáltalán már beoltva. Aki úgy látja, jogtalanul írták elő számára az oltást, bírósághoz fordulhat vagy azonnal felmondhat.
A kormány (szándékosan vagy hanyagságból) nem zárta ki a Munka törvénykönyve szabályainak alkalmazhatóságát a kötelező munkahelyi oltásokat lehetővé tevő rendeletben. Így azok alapján akár a 45 nap türelmi idő után ki lehet rúgni azokat a dolgozókat, akik a kötelezés ellenére sem oltatják be magukat, nem kell megvárni az egy év fizetés nélküli szabadság leteltét – mondja Goda Mark munkajogi szakjogász. Nem egyértelmű azonban, hogy csak rendes felmondással, vagy azonnalival. Interjú.
Általában véve különbséget lehet tenni az oltottak és az oltatlanok között az Alkotmánybíróság döntése szerint. Tehát a munkahelyeken is különbséget lehet köztük tenni, de ennek vannak határai, kirúgni senkit nem lehet azért, mert oltatlan, sőt még a munkavégzés helyétől is csak korlátozottan lehet eltávolítani. A vállalati szféra inkább pozitív ösztönzőkben gondolkozik az oltottak számára, nem pedig az oltatlanok életét akarják megkeseríteni.
Nagy-Britanniában a legfelsőbb bíróság kötelezte arra az Ubert, hogy biztosítson alkalmazotti státuszt a cégnek dolgozó sofőröknek.
A New York-i városi tanács arra kötelezte az ételszállító cégeket, hogy kössék ki az éttermeknek, a futárok használhassák a mosdót a rendelés felvételekor.
A járvány lecsengőben van, de még nem múlt el, ez pedig egészen új kérdéseket is felvet a munka világával kapcsolatban is. Pál Lajos munkajogászt kérdeztük a legfontosabb tudnivalókról.
Az illetékes hatóságoknak alig tűnt fel, hogy a járvány a feje tetejére állította a munkavégzés rendjét, miközben a kormány egy éve adós a végleges home office-szabályozással.
Főleg a 30-40 éves, középfokú végzettséggel rendelkezők élnek a jogsegély lehetőségével.