Van-e esély megmenteni azokat, akiket zsarolással, átveréssel, fenyegetésekkel rabszolgává tesznek ma Magyarországon? Meg lehet-e akadályozni, hogy a „felszabadított” áldozat ne kerüljön ismét csapdahelyzetbe? És mit kockáztat az, aki megtöri a hallgatást, és beszélni kezd?
A baj mélyebb és másabb is annál, hogy az oktatási rendszert, illetve az azt alulfinanszírozó politikát és a pedagógustársadalmat tegyük felelőssé. Válasz Scharle Ágota társadalmi és gazdasági változásokról szóló vitaindítójára.
A Föld 8 milliárdot jócskán meghaladó népességén belül 1,7 milliárd felnőttnek nincs bankszámlája, de kétharmaduknak van okostelefonja – ez az egyik legfontosabb adat a Világbank Global Findex címen közzétett tanulmányának.
Javult a materiális javakat nélkülözők aránya az unióban, mely 2012 óta 9,9 százalékról 6,7-re csökkent, azaz 33 millióan élnek mélyszegénységben. Magyarország pozíciója viszont még mindig ugyanaz, a sereghajtók között áll.
Az ország egyik legismertebb nyomortelepe a főváros X. kerületében található Hős utca, annak 15/A és 15/B házai. A kerület kapott kétmilliárd forintot a kormánytól a felszámolásra, de az önkormányzat ennél többet senkinek sem mond.
"Nem érzékelek a mélyszegénységben élők helyzetén szinte semmilyen változást, mint ahogy a gyerekek helyzetén sem" – mondja a berettyóújfalui kistérségben sok éve esélyteremtő modellt működtető L. Ritók Nóra. Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője lassan egy évtizede írja meg rendszeresen a tapasztalatait a hvg.hu A nyomor széle blogjában és másutt. Most könyv jelent meg felkavaró, elgondolkodtató írásaiból. Interjú.
A nagyjából két háztömb 300-300 lakójának egyéni szocproblémája a jövőben is marad az érintettek magánügye.
Nem jött össze Kelet-Magyarországon a közbeszerzési eljárás, amit a rászorulókat támogató operatív programra írtak ki. A régióban emiatt egy hajléktalan sem kap ételt az uniós keretből. Új pályázat leghamarabb egy hónap múlva várható.
A Saul fiáért Kossuth-díjjal kitüntetett színész, költő egy cigányságról szóló könyvet és Borbély Szilárd Nincstelenek című regényét adná az amerikai olvasók kezébe.
Napok óta kering egy szívszorító levél az interneten, amit a 8 éves Alex írt a Jézuskának arról, hogy vajat és meleget kér karácsonyra. A család hiába kapott rengeteg felajánlást azóta, a történet mára bizonyos szempontból még szomorúbbá vált.
Fizikai színházi, illetve akrobatikus elemekkel is gazdagított, de súlyos társadalmi üzenetet hordozó darabot játszanak a napokban a MU Színházban. A darab író-dramaturgja prostitúcióból élő anyákkal készített interjúkat, ez volt a kiindulási alap.
2013-ban 762 millió ember élt naponta kevesebb pénzből, mint 1 dollár 90 cent. Ez az összeg jelenti a Világbank szerint az abszolút szegénységi határt. A tendencia mégis bíztató, hiszen a mélyszegénységben élők száma az előző évhez képest 12 százalékkal csökkent.
Már egy tudományos kutatás is alátámasztja, amit a hírekből egyre többször hallani: a mélyszegénységben élőknél egyre elterjedtebb a szerhasználat, és a fiatalok legtöbbször nyíltan, a kisebbek szeme láttára csinálják.
Szegénynek érzi magát, vagy sok lecsúszott embert ismer? Nem véletlen, itt a statisztika.
A magyar iskolarendszer egyik legnagyobb bűne, hogy nem csökkenti, hanem növeli a társadalmi különbségeket: egyes felmérések szerint 150-200 ezer gyerek nem jut hozzá minőségi oktatáshoz. Márpedig egyszer még piszok sokat fogunk fizetni, ha nem törődünk a szegényebb gyerekekkel: ma két dolgozóra három, húsz év múlva azonban már négy eltartott is juthat.
Miért van mobiltelefon azoknak a kezében, akik segélyből kénytelenek élni? Vehetnek-e televíziót, tabletet vagy akár csak egy jó cipőt maguknak, ha gyakran még ételre sem futja, emiatt pedig támogatásra szorulnak? Abcúg a hvg.hu-n.
Kelet-Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű falujában idén már géppel készül a magas fűtőértékű brikett. Amellett, hogy a megfizethető fűtőanyaggal a faluban élők túlélhetik a telet, az üzem munkát ad a helyieknek. Riportban mutatjuk be a toldi brikettüzemet.
Az egykor virágzó, ma szegregátumként működő bányatelepen, a Bagoly-lyukon nem kézenfekvő módon számolnák fel a szegénységet.
Jelenleg - a kínai normák szerint - az 1,4 milliárdos össznépesség 5 százaléka tekinthető szegénynek.
A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár szerint a 2010-es kormányváltás óta 500 ezren már nem mélyszegénységben élnek.
